Új szintre lépett a hazai biztosítási piac: az UNIQA Biztosító NiQA névre keresztelt mesterséges intelligenciája már nemcsak asszisztens, hanem önálló döntéshozó, amely akár 24 órán belül kifizeti a kártérítést. A technológia azonban nemcsak kényelmet hoz, hanem alapjaiban írja felül a biztosítási szakmát, felgyorsítva a klasszikus munkakörök megszűnését.
Történelmi kifizetés: NiQA munkába állt
Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója egy szűkkörű sajtóreggelin jelentette be a mérföldkövet:
múlt pénteken kiment az első olyan kárkifizetés, amelyet a folyamat elejétől a végéig – emberi beavatkozás nélkül – az MI vezérelt.
Az ügyfél online jelentette be a csőtörést, NiQA pedig a beküldött fotók és dokumentumok alapján kalkulált, döntött, és másnapra az összeg már az ügyfél számláján volt.
A fejlesztés azért is egyedülálló, mert a szakma egyik legösszetettebb területét, a lakásbiztosítási csőtöréskárokat célozta meg. Míg egy autókárnál sztenderd árkatalógusok segítenek, a csőtörésnél strukturálatlan adatok – kézzel írt számlák, változatos fényképek – tömegét kell elemezni.
Nem chatbot, hanem virtuális támogató
A NiQA nem egy egyszerű automatizmus, hanem egy úgynevezett „multi-agent” rendszer. Ez azt jelenti, hogy több specializált MI-ügynök dolgozik össze: az egyik az adatgyűjtésért felel, a másik az elemzésért, a harmadik a döntésért, a negyedik pedig az ügyféllel való empatikus kommunikációért.
Prokop Péter, operációs és ügyfélmenedzsment igazgató elárulta, hogy NiQA egy-egy ügy során 500–600 adatpontot elemez. Képes például a fotón látható tégla típusa és mérete alapján milliméterre pontosan meghatározni a falban lévő sérült cső hosszát, vagy egy törött főzőlap esetén az interneten azonnal beazonosítani az aktuális piaci árat. A rendszer a visszaéléseket is szűri: felismeri a manipulált vagy stock fotókat, és azonnal visszajelez az ügyfélnek.
Meglepő pontosság: Az MI javítja az emberi hibát
A fejlesztés legmegdöbbentőbb tanulsága a döntési precizitás volt. Kurtisz Krisztián kiemelte: a tesztidőszak alatt korábban már elbírált, „lezárt” ügyeket nézettettek át újra az algoritmussal, és az eredmények őszinte meglepetést okoztak a menedzsmentnek.
Az összehasonlítás szerint:
- Az esetek 80 százalékában az MI és a fizikai kárszakértő álláspontja teljesen azonos volt.
- 5 százalékban indokolható, szubjektív eltérés mutatkozott.
- 15 százalékban azonban bebizonyosodott, hogy az ember tévedett a minősítésben, és az MI hozott szakmailag helyesebb döntést.
„Ez a felismerés alapjaiban kérdőjelezi meg a klasszikus szakértői modell kizárólagosságát”
– fogalmazott a vezérigazgató.
A „job replacement” és a Hungarikum-stratégia
Az UNIQA transzformációja nem áll meg a kárrendezésnél. A cég tudatosan építi le az adminisztratív terheket: míg korábban az állomány közel 40 százaléka végzett adminisztratív munkát, ez a vezérigazgató szerint 2028-ra 20 százalékra csökkenhet. Ez a folyamat szorosan összefügg azzal a stratégiai döntéssel, miszerint az UNIQA az értékesítésben szövetségre lépett a Hungarikum Alkusszal.
A modell lényege az „IT-alapú biztosítási gyártósor”:
a lakossági (retail) biztosítás egyre inkább árversennyé válik, ahol a hatékonyságot az automatizáció adja, az értékesítést pedig profi partnerek végzik. Ez azonban elkerülhetetlenül biztosítói munkahelyek megszűnéséhez vezet Kurtisz Krisztián szerint.
Elöregedő szakma, eltűnő tudás? ffg
A technológiai forradalom árnyoldala a szakmai utánpótlás kérdése. A biztosítási szakma amúgy is súlyos elöregedéssel küzd. Felmerül a kérdés: egy MI-optimalizált világban hogyan marad elérhető a mély szakértői tudás? Ha az algoritmusok viszik a tömeges ügyeket, hol fogják a fiatalok megtanulni a szakma alapjait?
Kurtisz Krisztián szerint a kárszakértői munka átalakul: a jövő a komplex, egyedi és vállalati károkra fókuszáló „supervisorké”, akik az MI munkáját felügyelik. Ugyanakkor komoly kérdés, hogy ez a hiper-technológiai környezet mennyire lesz vonzó a fiatal tehetségek számára, vagy végleg elveszik az a humán tapasztalat, amit eddig évtizedek alatt szereztek meg a kárszakértők a terepen.
Mi jöhet még?
A fejlesztések 2026 áprilisától felgyorsulnak: NiQA hamarosan az üvegkárokat is teljeskörűen kezeli, 2028-ra pedig a cél az, hogy a lakossági károk többsége emberi kéz érintése nélkül záruljon le. A következő nagy dobás az értékesítési oldal MI-alapú forradalmasítása lesz Kurtisz Krisztián szerint..
Az UNIQA szerint jelenleg globálisan is egyedülálló megoldásról van szó, de az időablak szűk. A kérdés már nem az, hogy lesz-e MI a kárrendezésben, hanem az, hogy mihez kezd a szakma azzal az űrrel, amit a gép által kiváltott emberi munkakörök hagynak maguk után.
