Mi is lehetne a legfontosabb magyar kérdés Laura Kövesihez, az Európai Ügyészség leköszönő román vezetőjéhez?
Természetesen az, hogy mi lesz Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök sorsa, amennyiben hazánk valóban csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Laura Kövesi egy nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolt az Economx kérdésére a 11. Delphoi Gazdasági Fórumon, miután az MTI tudósítója Magyar Péter ígéretére utalva arról érdeklődött, hogyan tud Magyarország csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Nemcsak én, hanem az egész vizsgálócsoport is nagyon izgatott lett a bejelentés után, mert valóban úgy gondoljuk, hogy magyar kollégáinknak velünk a helyük - reagált a magyar hírügynökségnek Laura Kövesi, majd hozzátette: az elmúlt években már dolgoztunk néhányukkal; kiváló szakemberek.
Úgy gondolom, ez jelentős hozzáadott értéket hoz majd az Európai Ügyészség (EPPO) számára. Ez nagyon fontos. A procedúra jelenleg az, hogy a magyar hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot, amelyet egy döntési folyamat követ majd. Az EPPO részéről annyit mondhatok: mi benne vagyunk. Bármire is legyen szükségük a magyar kollégáknak, bármilyen segítség kelljen, mi készen állunk. Megvan hozzá a tapasztalatunk
- bíztatott LAura Kövesi.
Felidézte, tisztában vannak a kezdeti teendőkkel; Svédország és Lengyelország csatlakozása után van egy remek listájuk az elvégzendő feladatokról. Az, hogy ez milyen gyorsan zajlik le a csatlakozás, az valószínűleg a magyar törvényhozáson múlik majd.
Magyarországon törvényt kell elfogadni az EPPO-rendelet végrehajtásához. Ebből a perspektívából nem látok rá a folyamatok időzítésére. De az Európai Ügyészség részéről kijelenthetem: ha a jogszabályi háttér és minden egyéb – ami nem a mi hatáskörünk – készen áll, mi akár holnaptól készek vagyunk megkezdeni a közös munkát a kollégákkal
- szögezte le.
S akkor adódott a kérdés, ha Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, Orbán Viktornak szembe kell-e néznie egy vádemeléssel, esetleg nyomozással.
Forduljunk az orákulumhoz
- idézte a meg az ókori görög időket Delphiben a Legfőbb Ügyész.
Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy Magyarország esetében sajátos, speciális a helyzet.
Két különböző szituációt látunk az Európai Unióban. Amikor Lengyelország és Svédország a csatlakozás mellett döntött, a lengyelek az Európai Bizottságnak küldött kérelmükben jelezték: azt szeretnék, ha az EPPO hatásköre visszamenőleg onnantól kezdődne, amikor 2021-ben megkezdték a működésüket. Ez egyfajta visszamenőleges illetékesség, és visszamenőleges hatály, és erre volt jogi alap is. Amikor Svédország csatlakozott, ők úgy nyilatkoztak, hogy a hatáskör a csatlakozás pillanatától indul – vagyis minden olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a csatlakozásuk napja után követtek el. Tehát két különböző modell létezik - magyarázta, hozzátéve: meglátjuk, Magyarország melyik utat választja majd, ha eljön az ideje.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit üzen az új magyar kormánynak, illetve Magyar Péternek.
Nos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy politikusoknak adjak tanácsokat. De remélem, találkozom majd az igazságügyi miniszterrel, a legfőbb ügyésszel és minden olyan felelős személlyel, aki részt vesz ebben az EPPO-hoz való csatlakozási folyamatban. Számukra rengeteg tanácsom lesz
- tette hozzá.