Az Európai Bizottság (EB) elnöke Hamburgban, a Zeit német lap fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményen beszélt a Magyarországnak járó, de jelenleg befagyasztott uniós források sorsáról.

Ursula von der Leyen szerint rendkívül szoros a határidő: a koronavírus utáni helyreállítási alapból Magyarországnak járó 6,5 milliárd euró augusztus végén végleg elvész, ha addig nem teljesülnek a szükséges reform- és beruházási feltételek. A politikus hangsúlyozta, hogy a pénzek kifizetését az Orbán Viktor vezette kormány idején jogállamisági aggályok miatt függesztették fel - olvasható a Süddeutsche Zeitung beszámolójában.

Az EB elnöke arról is beszélt, hogy a Budapestre küldött, „legjobb tisztviselőkből álló” brüsszeli csapat a választási győztes, Magyar Péter környezetével együttműködve segíti a feltételek teljesítését. Von der Leyen szerint az a cél, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó európai forrásokhoz, „a magyar emberek megérdemlik, hogy hozzájussanak ezekhez”.

A leköszönő kormánnyal kapcsolatban azt mondta: a EB „rendkívül szigorú volt Orbánnal”, összesen 17 milliárd eurónyi uniós forrást fagyasztott be, ennek az óriási összegnek a hiány egyértelműen megmutatkozott „Magyarország versenyképességének visszaesésében, amit a választók végül az urnáknál is megtoroltak”.

Minden szankciót az uniós szerződések szigorú betartásával kellett meghozni, hogy az Orbán-kormány ne nyerhessen pert az EB ellen - hangsúlyozta a politikus.

A magyar kormány által évek óta tartó „rendszerszintű blokkolásra” hivatkozva von der Leyen az uniós egyhangúsági elv feladását sürgette, mivel az több esetben lassítja vagy akadályozza a közös fellépést, különösen külpolitikai ügyekben. Mint mondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa hangját gyorsabban és hatékonyabban kell hallhatóvá tenni.

Kiemelte, hogy Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben különösen problémás volt az egyhangúsági szabály, mivel egyetlen tagállam is képes volt blokkolni az uniós döntéshozatalt - írta a 24.hu az összefoglalójában.

Ursula von der Leyen szerint a magyarországi kormányváltás pillanatát most arra kellene felhasználni, hogy az egyhangúság elvét az állam- és kormányfőkkel ismét alapjaiban megvitassák. Ez azonban nem egyszerű: „ahhoz, hogy megszüntessük az egyhangúságot, egyhangúságra van szükségünk”.