Egyelőre csak annyit sikerült bizonyítani, hogy a magyar gazdaságnak és a társadalomnak szüksége van a kormányzati beavatkozásokra. Jelenleg odáig jutottunk, hogy a kiskereskedelmi árrésstop, illetve az üzemanyagok védett ára nélkül nehezen úszhatnánk meg az összeomlást.
Ennek a folyamatnak a kenyér az igazi szimbóluma.
A kenyér árára ugyanis külön-külön hatnak az energia-, az agrár- és a munkaerőpiaci változások. Jellemző, hogy Nagy István agrárminiszter az Economxot korábban arról tájékoztatta, hogy amikor 875 forint volt a fehér kenyér kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára, abból mindössze 53 forintot tett ki a gabona értéke, és szerinte az Agrárminisztérium hatáskörébe csak ez a bizonyos 53 forint tartozott. A maradék 800 forintért geopolitikai és globális változások felelősek.
Most viszont, 2026 márciusában már 901 forint volt a fehér kenyér kilónkénti ára. Ez ugyan megfelelt a tavaly decemberi árszintnek, viszont 10 forinttal magasabb a januárihoz képest. Azt is láthatjuk, hogy sem a fehér, sem pedig a félbarna kenyér esetében nem működött klasszikus értelemben az árrésstop. Hiába jelentette be a kormányzat a szabályozó intézkedéseket, a kenyér ára még áprilisban is növekedett, hogy aztán ősszel stabilizálódjon 900 forint környékén. A félbarna kenyér esetében még élesebb a kontraszt:
a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint több mint 60 forinttal emelkedett a kiskereskedelmi átlagára 2025 márciusa, vagyis az árrésstop bevezetése óta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése is arra világított rá, hogy gyorsult ugyan az infláció márciusban Magyarországon, de jóval az előzetes várakozások alatt maradt. A KSH közlése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg februárban 1,4 százalékos inflációt mértek. Az előzetes elemzői várakozások 2,2 százalékos inflációról szóltak. Ezzel együtt a mutató az MNB inflációs toleranciasávját (2–4 százalék) is alulról közelíti.
Az agytröszt úgy látja, hogy márciusban a bázishatás már kevésbé segítette az inflációs folyamatokat, amit tovább erősített a közel-keleti háború kitörése. A konfliktus nyomán kialakuló világpiaci energia- és nyersanyagár-sokk a márciusi inflációs adatokban már megmutatkozott, egyelőre azonban csak mérsékeltebb formában – főként a hazai védett üzemanyagáraknak köszönhetően.
Az Oeconomus szerint a fő kérdés továbbra is a konfliktus, és így a világpiaci ársokkok tartóssága.
A jelenlegi információk és bázishatások alapján márciustól év végéig fokozatosan gyorsulhat az infláció. Az alap inflációs pályán az év nagy részében a toleranciasávon belül mozoghat a mutató, majd év végére 4 százalék fölé kerülhet.
Ebben felfelé mutató kockázatot jelent a világpiaci turbulencia tartóssága. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a 7. legjobb helyen volt februárban, és várhatóan márciusban is a rangsor végén, az alacsony inflációval rendelkező tagországok között szerepel majd.
Bár Donald Trump amerikai elnök most épp békülékeny kedvében van, az iráni terrorrezsim elleni háború kezdete óta globális szinten már megugrott a kőolaj világpiaci ára, főleg a Hormuzi-szoros lezárásának hatására. A Brent piaci ára 100 dollár/hordó felett ragadt, márciusban átlagosan 103,7 dolláron állt a Világbank adatai szerint. A kőolaj világpiaci ára átlagosan több mint 40 százalékkal nőtt februárról márciusra. A közel-keleti konfliktus így globálisan hajtja felfelé az árakat, ami minden gazdaságot súlyosan érint. A fő kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen ütemben gyűrűznek be a fogyasztói árakba.
Ez azzal magyarázható, hogy a leggyorsabban, szinte azonnal az üzemanyagok ára reagálna a folyamatokra, hiszen azokat egyszerre hajtja felfelé a kőolaj drágulása és a forint gyengülése.
Ez a hatás azonban a gyakorlatban jelenleg csak korlátozottan érvényesül.
Az Orbán-kormány március elején védett árakat vezetett be: a benzin literenkénti 595 forintos, illetve a gázolaj 615 forintos szintje egyelőre tompítja az áremelkedést, így az csak visszafogottan jelenik meg a márciusi inflációs adatokban. Ráadásul a védett árak a másodkörös inflációs hatásokat is fékezik, mivel nemcsak a lakosság tankolhat így, hanem a magyar rendszámmal rendelkező nem lakossági szereplők is (például céges autók, kamionok, mezőgazdasági gépek). Így most még a termelési költségek sem ugranak meg annyival, mint amit a piaci üzemanyagárak mellett láthatnánk.
A KSH közlése szerint februárról márciusra a járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal nőtt hazánkban, míg éves szinten (2025 márciusához képest) 3 százalékkal mérséklődött.
Az Oeconomus elemzői szerint az iráni rezsim elleni háború több téren is kockázatot jelent a hazai élelmiszerárakra. A világpiaci kőolajárak növekedése megemeli:
- a szállítási költségeket,
- a mezőgazdasági alapanyagárakat (például a műtrágya esetében a földgáz árát, vagy az egyéb talajjavítókét),
- az energiaárakat (a mezőgazdaság kifejezetten energiaigényes ágazat),
- és a gépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagárakat (bár ezt jelenleg tompítja a védett ár).
Továbbá az import élelmiszerek esetében a forint árfolyamának alakulása is árfelhajtó tényező. Mindezek emelik a mezőgazdasági és feldolgozóipari termelési költségeket (termelői árindexet), így áttételesen középtávon az élelmiszerárakat is. Ennek mértéke és a hazai árakba való begyűrűzés üteme egyelőre kérdéses, nagyban függ a fennálló konfliktus elhúzódásától.
A világpiaci árakban már most is megmutatkozik a konfliktus hatása. A FAO által havonta közzétett Food Price Index (élelmiszerár-index) márciusban emelkedett, ami a tájékoztatás szerint már a közel-keleti konfliktus eszkalációjához kapcsolódó magasabb energiaárakra adott reakciókat is tükrözi. Gyakorlatilag az új magyar kormány megalakulásának heteiben már elszabadulhat a pokol a boltokban.
