Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy Márton keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány múlt héten két fontos dologról döntött:
- összekötik a Liszt Ferenc repülőteret a Nyugati pályaudvarral,
- illetve létrehoznak egy teljesen új cargo, vagyis áruforgalmi repteret.
A kormány megállapította, hogy a várakozásoknál nagyobb forgalom volt a repülőtéren tavaly (17,6 millió utas) és az év első részében is jelentősen nőtt az utasforgalom (januárban 1,3 millió, áprilisban 1,7 millió utas). A tárcavezető szerint több mint 40 légitársaság kínálatában nagyjából 200 úti cél szerepel.
A kormány döntése alapján kötött pályán is megvalósul az összeköttetés, 1 milliárd euró lenne a beruházás költsége, amely a meglévő vasúti szárnyvonalakba integrálná a gyorsvasutat.
Az új szárnyvonal Kőbánya-Kispestnél csatlakozhat majd rá a meglévő hálózathoz.
A miniszter kiemelte, hogy a vasút egyértelműen gyorsabb, zöldebb és kiszámíthatóbb, mint a közút, valamint a vonzáskörzete is megnő a reptérnek a beruházással. Koncessziós körben gondolják az építést, ehhez beruházókat várnak belföldről és külföldről egyaránt.
A munka kezdete ez a feladatszabó kormányhatározat, a részletekről később adnak tájékoztatást. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a Liszt Ferenchez hasonlóan jelentős utasforgalmat lebonyolító repülőtereknél elengedhetetlen a kötöttpályás elérés biztosítása.
Cargo reptér: még keresik a helyszínt és a befektetőt
Nagy Márton szerint az áruforgalomról kevesebb szó esik, pedig 14 százalékkal nőtt a légi fuvarozás Budapesten, a repülőtér légiáru-kezelési kapacitása jelenleg 400–450 ezer tonna/év.
Ezzel nemcsak feltette magát a térképre, hanem vezető pozícióba került a magyar főváros, ahhoz hogy ott maradjon, fejleszteni kell a logisztikai üzletág ezen részét.
Legfőképpen gyártóberendezések és e-kereskedelemből származó termékek érkeznek, emellett közlekedésipari termékek és gyógyszerek.
Kína jelen pillanatban uralja a magyar légi fuvarozást mint küldő és fogadó fél is, érezhető az e-kereskedelmi óriások forgalma. 2024 I. negyedévében a Ferihegyen kezelt áru 80 százaléka Ázsiából érkezett vagy pedig oda tartott.
A tervezett fejlesztések miatt a Liszt Ferenc repülőtéren a cargónak nem marad hely, az utasszállítógépek ki fogják szorítani a cargo gépeket.
Nem egy 0-24-es repülőtér a budapesti: éjfél és reggel 6 között korlátozások vannak érvényben. Egy cargo repülőtérnek nonstop nyitva kell lennie, ezért olyan helyre kell helyezni, ahol nem jelent problémát a zajszennyezés.
Egy másik fontos tényező az interkonnektivitás megléte: a környezetében legyen vasút és közút. A harmadik tényező pedig a befektető, itt is koncesszióban gondolkozik a kormány, zöld- és barnamezős beruházás is lehet. Ez is egy feladatszabó kormányhatározat, a következő időszakban elkészítenek egy befektetői brossúrát, inkább keletről érkezhetnek a befektetők, mivel meg is kell tölteni a repteret.
Lokációt még nem tudott mondani Nagy Márton, de van néhány helyszín a kormány fejében, amelyek megfelelnek a fenti szempontoknak.
Ez lesz a jegybanki adóssággal
Múlt héten kijött a jegybank éves jelentése, amely azt mutatta, hogy 2024-ben újabb 788,7 milliárd forintos veszteséget ért el az MNB, így év végére a saját tőke már 1665 milliárd forintos mínuszt mutatott. Nagy Márton az Economx kérdésére, miszerint mit várnak ebben a tekintetben az új jegybanki vezetéstől, és hogy mi lehet ezzel az összeggel hosszú távon, azt válaszolta, hogy ma úgy szól a jegybanktörvény, hogy negatív tőkével futhat a jegybank, hosszú távon kellett visszahúzni a tőkét pozitívba.
Ha azt látja egy bizonyos időtávon (5-10 év) belül a jegybanki vezetés, hogy ez visszakerül, akkor nem kell korrekciót tenni, de amennyiben nem, akkor költségvetési térítést kell kérnie.
„A jegybanknak és annak az igazgatóságának van joga arra, hogy felrajzolja ezt a pályát, és döntse el ennek megfelelően, hogy kér-e ilyen térítést vagy nem. Jelenleg az MNB igazgatósága nem kér ilyen térítést, tehát azt látja, hogy helyre fog állni a tőke, és mi ezt a pályát már elfogadtuk. Azonban alapvetően van velünk egy másik tényező, a Költségvetési Tanács, ami igencsak áttekinti ezt a dolgot. Hogy a jegybank milyen különböző műveletekből milyen különböző eredményeket fog kihozni, azt nem tudom” – szögezte le a tárcavezető.
