Keveset tudunk a szegénység kiterjedéséről és jellegéről, ráadásul a meglévő eredmények alig lépik át a diszciplináris határokat, hangzott el a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont szakmai konferenciáján, ami a szegénységről szólt.
A szegénység a társadalomtudományok klasszikus témája, mondta Boda Zsolt, a HUN-REN TK főigazgatója. Mindig mindenhol más és más az ok, amiket vizsgálni kell. Létezik víz- és energiaszegénység, jövedelmi szegénység gyermekszegénység és még sok másféle szegénység is – sorolta.
A szegénység sokarcú jelenség
A konferencián előadást tartott az a két kutató is, akik aggodalmukat fejezték ki a Válasz Online-on publikált cikkükben a statisztikai adatokkal kapcsolatban. A tanulmányban súlyos statisztikai torzulásokra hívták fel a figyelmet a magyar szegénységi adatokról. Szerintük a statisztikai hivatal 2017 óta olyan eloszlási mintákat közöl, amelyek természetes módon nem jöhetnek létre.
Tátrai Annamária és Gábos András szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszolgáltatásán alapuló Eurostat adatok szerint 2013–2016 között 14,5 százalék és 15 százalék között alakult a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya Magyarországon. A szegénységi küszöb környékén megjelenő adatproblémák megjelenése idején, vagyis 2018–2023-as időszakban a szegénységi arányszám minden évben 12,1 százalék és 13,1 százalék között mozgott, tehát az előző időszakhoz képest jelentős csökkenést mutat.
Úgy vélik, hogy az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.
Tátrai Annamária és Gábos András szerint az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került. Szerintük ennek természetes módon nulla a valószínűsége.
A konferencián elhangzott, hogy a jövedelemegyenlőtlenség sokféle társadalmi közrosszal függ össze. Például az alacsony jövedelmi szinten élők között emelkedik a gyilkosságok száma, a tinédzserkori terhességek aránya. Rosszabb lesz az átlagos iskolai teljesítmény, de a várható élettartam is alacsonyabb azokban az országokban ahol jelentős jövedelmi egyenlőtlenségek vannak.
Az egyenlőtlenség nem csak a szegényeknek, de mindenkinek rossz.
A nagy jövedelmi különbségek tehát nemcsak a szegényeknek ártanak, hanem az egész társadalom kohézióját és versenyképességét is rontják – hangsúlyozták a konferencián.
Gábos András szerint jelenleg Magyarországon 12-15 százalék között lehet a relatív szegénységben élők aránya. A Válasz Oline-on megjelent tanulmányban elmagyarázták, hogy európai szakmai és politikai konszenzus alapján a szegénységi küszöb minden tagországban az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem mediánjának (középső értékének) 60 százaléka. Hazánkban például a KSH 2023-as adatfelvétele szerint az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem mediánja nettó 7 423 euró volt. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban Magyarországon azokat tekintik szegénységben élőnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó éves jövedelem nem érte el ennek az összegnek a 60 százalékát, vagyis az évi 4 454 eurót, 2023-as árfolyamon számolva az évi 1 742 642 forintot, vagyis a havi nettó 145 220 forintot. A szegénységi küszöb országonként más és más értéket vesz fel, mivel a jövedelmek szintje és a jövedelemeloszlás is (helyenként jelentős) eltéréseket mutat. A küszöb értéke országonként is minden évben változik.
Az előadásában kitért arra, hogy Magyarországon a szegénységi ráta 2013-ban érte el a 15 százalékos maximumot. 2011-2016 között 14 százalék körül alakult, nagyobb idősávban pedig 2005-2024 között pedig 12-13 százalékos volt a szegénységi ráta.
2024-ben 14 százalékos szegénységi mutatókat látnak, és kiemelte, hogy 2022-2024 között gyors növekedés tapasztalnak a szegények számában.
2018-2021-ben a gyermekes háztartásokban látszik, - abban a 100 eurós sávban, amibe beleesik a szegénységi küszöb - hogy itt is tapasztaltak egy elég nagy kiugrást, kétszer annyi a jövedelmi szegénységben élő, mint amennyit a kutatók vártak.
2023-ban szokatlan jövedelemeloszlási torzulást tapasztaltak, kiugróan sok háztartás szerepelt az 1500–2000 eurós éves jövedelmi sávban és erre soha nem volt példa a korábbi években
– mondta Tátrai Annamária.
Unikális jelenségre hívják fel a figyelmet
Úgy fogalmazott Tátrai Annamária, hogy 2017-ben jelenik meg az első anomália, például ekkor jelennek meg a negatív jövedelmű háztartások. Egy másik anomália 2020-ban jelentkezik, amikor a szegénységi küszöb 3887 euró volt. Úgy tűnik, mintha a 2000 euró alatti háztartásokat kisöpörték volna, és nem lennének ilyenek. Holott az előtte lévő négy évben az egyfős háztartások 4-8 százaléka ebbe a jövedelmi sávba esett.
Mennyire unikális ez? Előfordul-e ez bármelyik másik uniós országban, bármelyik másik évben hasonló? – tette fel a kérdést a kutató.
Tátrai Annamária szerint az uniós országok teljes idősorát vizsgálva sehol máshol nincs ilyen jelenség, mint amit Magyarországon tapasztaltak.
2005-2023 közötti időszakban a magyar jövedelmi eloszlások nagyon hasonló képet mutattak az uniós adatokhoz képest. Ugyanakkor 2018-2021 között és 2023-ban olyan jövedelem csomósodást tapasztaltak, ami nagyon valószínűtlen – hívta fel a figyelmet előadásában a kutató.
A társadalmi mobilitás korlátait Huszár Ákos tematizálta: elmondása szerint Magyarország az egyik legzártabb társadalom Európában, vagyis a szülők társadalmi helyzete nagy mértékben meghatározza a gyerekek életkilátásait.
Kertesi Gábor a gyermekszegénység és az egészségi állapot összefüggéseire mutatott rá.
Az előadásból kiderült, hogy ma Magyarországon száz gyermekből 15 szegény gyermek ébred arra nyolcéves koráig, hogy fuldoklik, és nem kap levegőt. Szemben a leggazdagabbak gyermekeivel, ahol százból három gyermek ébred erre.
Kiemelte a levegőszennyezés, a dohányzás és a passzív dohányzás csökkentésének fontosságát, különös tekintettel a várandós anyák körében tapasztalt magas dohányzási arányokra a szegényebb rétegekben. Példaként említette, hogy az alacsonyabb jövedelmi szintű várandósok majdnem harmada dohányzik, míg ez a gazdagoknál csak öt százalékban fordul elő.
