Kutatás van, de pénz lesz belőle? Magyarország a kritikus ponthoz ért
Innováció nélkül nincs hosszú távú versenyképesség – de vajon jól használjuk-e ki a lehetőségeinket? Erről beszélgettünk Bódis Lászlóval, innovációért felelős helyettes államtitkárral, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójával, aki szerint Magyarország előtt most egyszerre állnak óriási technológiai lehetőségek és komoly döntési kényszerek.
Személyi következménye lett a kitudódott vezetői fizetéseknek a HUN-REN-nél
A felső vezetők kiemelkedő bérezése dacára számos hiányosságban szenvednek a kutatóközpontok. Lemondásra szólították fel a túlfizetett főnököket.
A HUN-REN főnőkei Sulyok Tamásnál is többet keresnek, a kutatók viszont csak ennek a töredékét
A kormány nagy eredményként számolt a HUN-REN kutatók 30 százalékos béremeléséről, amivel bruttó 800 ezer forintra emelkedtek az átlagkutatói bérek. Csakhogy belső adatok alapján a felsővezetők jövedelme több mint a duplájára nőtt.
Ezzel köszönte meg a kutatók munkáját a kormány
30 százalékos béremelést kaptak a HUN-REN dolgozói, a kutatók átlagos alapbére 850 ezer forintra nőtt, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot.
Szemléletváltásra van szükség a magyar kutatói közösségben
A magyar és kínai kutatóintézetek, valamint ipari szereplők új szintre emelnék az innovációs együttműködést – hangzott el a Bay Zoltán Kutatóközpont által szervezett Kínai–Magyar Innovációs Napon. A HUN-REN elnöke szemléletváltást sürgetett a hazai kutatói közösségben, míg kínai partnerei a technológiatranszfer és az akkumulátortechnológia területén látják a jövő kulcsát. A kormány közben új támogatási programot indított az energiaátmenet és az innováció ösztönzésére.
