Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt időszakban Donald Trump számos alkalommal „megfenyegette” az európai autógyárakat, súlyos vámokat lengetett be, amennyiben megválasztják elnöknek. Ez mára lényegében eldőlt, legalábbis az a része, hogy Donald Trump lesz január 20.-tól az Egyesült Államok következő elnöke.
Ez Magyarországról nézve Orbán Viktor miniszterelnöknek győzelem, hiszen Trump mögé állt be, neki drukkolt – Trump egyébként az elsők között hívta fel, és a magyar kormányfő közlése szerint „nagy terveik vannak”.
Az is elhangzott korábban kormánypárti politikusoktól, hogy ha Trump lesz az elnök, „béke lesz”, és ha béke lesz, akkor már semmi sem állhat a magyar gazdaság útjába.
Aggódnak a németek
Igen ám, de Németországban „drámai hatásokkal” számolnak az új amerikai elnök tervezett kereskedelempolitikája miatt: mint arról a napokban beszámoltunk, Európa legnagyobb gazdaságában milliárdos veszteségeket, tömeges elbocsátásokat, a befektetések zuhanását és az autóipar mélyülő válságát vetítik előre, ami a magyar GDP-re is hatással lesz. Merthogy Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere – éppen az idetelepült német autógyárak nyomán – pont Németország, külkereskedelmünk nagyjából ötödét a német reláció adja.
Az sem segíti a bajban lévő német gazdaságot, hogy időközben széthullott a kormánykoalíció is.
Egyébként a német gazdaság a harmadik negyedévben 0,2 százalékos növekedést ért el negyedéves bázison az előző negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után. Éves összevetésben azonban már visszaesést mértek a statisztikusok, 0,2 százalékkal zsugorodott a német gazdaság. A magyar eközben – többek közt épp a német gyengélkedés miatt – éves és negyedéves összevetésben is 0,7 százalékkal zsugorodott, így technikai értelemben recesszióba került, mivel az előző negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.
A magyar gazdaság egy exportvezérelt, nyitott gazdaság, épp ezért ki van téve a külső sokkoknak – ez látszott a Covid idején, ahogy az orosz-ukrán háború kitörése után is.
Ha a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk bajba kerül, azt megérzi a hazai gazdaság.
Az, hogy az Audinak (Volkswagen), a Mercedesnek, vagy a BMW-nek van magyarországi gyára, egy dolog, viszont a beszállítóikon keresztül több százezer embernek adnak munkát. Ha néhány hétre leáll valamelyik gyár, az meglátszik a makrogazdasági adatokon is.
A fenti három autógyártó részvényeinek árfolyama 4-5 százalékot zuhant, amint kiderült, Trump nyeri az elnökválasztást – a heves első befektetői reakciók után csütörtökön már azért emelkedtek a részvényárfolyamok, de azt jól jelzi a szerdai kereskedési nap, hogy a befektetők mire számítanak a leendő elnök kereskedelempolitikáját illetően.
„Nyilván mérleget vonni csak annak fényében tudunk majd, ha látjuk, hogy mi valósul meg a korábbi tervekből. Az viszont jó hír, hogy valószínűleg meglesz a »vörös hullám«, tehát az alsóházban és felsőházban is republikánus többség lesz, mert ezzel Trumpnak kvázi korlátlan felhatalmazása lesz, nem kell majd rendeleti úton kormányoznia” – fogalmazott az Economx megkeresésére Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Tehát első körben valószínűleg a fókusz a migrációs politikán lesz, azzal egy darabig „elszüttyögnek” majd a tengerentúlon. Ezután – és valószínűleg ezzel párhuzamosan – következhet a költségvetés és az adósságplafon, majd az adókérdések – az intézkedések jelenleg 2025 végéig vannak érvényben. Az elemző szerint
jó esetben csak ezek után fordulnak majd rá a vámok témakörére.
Trump 2026-os megválasztását követően is csak 2018-ban fordult rá a vámokra – emlékeztetett az elemző.
Donald Trump amellett, hogy politikus, üzletember is – sokan pedig úgy vélik, hogy a vámokat illetően is az „üzletemberi” fókusz lesz előtérben: Trump „lebegteti” majd a vámokat, de nem fog gyorsan lépni, ezzel is bizonytalanságban tartva nagyjából mindenkit Amerikán kívül. „Ez nem tesz jót a globális hangulatnak, de sokan belemehetnek bizonyos kompromisszumokba addig, amíg nem jönnek a kőkemény vámok” – mondta Virovácz, aki szerint egyébként ez a legrosszabb, mert a „lebegtetett rossznál” nincs rosszabb egy cégvezető számára.
Érdekesség egyébként, hogy a sokat kárhoztatott demokrata adminisztráció ideje alatt többet erősödött a magyar külkereskedelmi kapcsolat az Egyesült Államokkal, mint Trump első négy éve alatt. Pedig gazdasági oldalról vizsgálva Magyarország számára talán
nem is az a legfontosabb, hogy nekünk milyen a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, hanem sokkal inkább az, hogy milyen az amerikai-német viszony.
„Azt azért nem gondolom, hogy Magyarország óriási megrendeléseket kap majd Amerikától, hiszen nem ez a trumpi politika lényege, annak ugyanis az, hogy »mindent otthon«, első az amerikai érdek”
– mondta Virovácz. Ráadásul, ha tőkét talán nem is, de potenciális tőkét bukhat Trumpon a magyar gazdaság: ha egy a magyar piacon is jelenlevő amerikai vállalat befektetésen gondolkodik, akkor lehet, hogy azt inkább az amerikai piacon teszi majd, begyűjtve otthon ezzel néhány jó pontot.
Mi lesz a forinttal?
A forint árfolyama az első eredmények érkezése után rohamosan gyengült, közel kétéves mélyponton is járt, azonban csütörtökön már tudott ebből faragni, de továbbra is „bőven” a lélektani 400 forintos szint felett az árfolyam az euróval szemben.
Az elemzők többsége tartós dollárerősödésre számít a következő egy-két évben. Virovácz szerint ez nem azt jelenti, hogy a dollár-euró árfolyam hamarosan eléri a paritást, de szép lassan, hónapról hónapra közelíthet ahhoz. Ha pedig a dollár erősödik, az a forint árfolyamán is érződik majd – hiszen számos ágazatban dollárban számolnak el a felek: az elemző szerint idén 410 környékén mozog majd a forint az euróval szemben, jövőre azonban ez már inkább a 420 környéke lesz. „Ha valahol valami elpattan, akkor ez értelemszerűen 8-10 forinttal feljebb tolhatja ezeket a sávokat, de összességében bármi történhet, hiszen Trumpról beszélünk” – tette hozzá.
