A koncesszió indulása előtt a hazai számok messze elmaradtak a kitűzött EU-s céloktól. Környezetünk védelme, az uniós célok teljesítése és a hazai ipar erősítése szempontjából kulcsfontosságú volt tehát a hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása.
A MOHU vállalt feladata az, hogy a mintegy 4-5 millió tonna éves hazai települési szilárdhulladék minél nagyobb hányada legyen újrahasznosítva, illetve a lerakást – vagyis amikor tulajdonképpen eltemetjük a szemetet – minimálisra csökkentse.
A koncesszió előtt a hazai újrahasznosítás aránya 32 százalék körül mozgott, míg a lerakásé több mint 50 százalékos volt. Az Európai Unió kijelölt célja azonban az, hogy
Magyarország 2035-re a teljes hazai hulladékfeldolgozási arányt feltornázza 65 százalékra, míg az „elásott”, vagyis a lerakókra kerülő hulladék arányát leszorítsa 10 százalékra.
A Molnál elégedettek az eddig elért eredményekkel, hiszen mint azt az Economx megkeresésére megírták:
a vállalat sikeresen tette le az új, hazai hulladékgazdálkodás profi és piaci alapjait, amellyel nemcsak a hulladékgazdálkodás színvonala emelkedik meg, hanem elérhetővé válik az uniós célok elérése is. A MOHU egy tisztább és fenntarthatóbb jövőt épít azáltal, hogy a hulladékgazdálkodás terén igazodik az EU újrafeldolgozási kvótáihoz.
Amióta működik a MOHU, a szervezet első évében, azaz idén július 1-ig
a hazai települési hulladék újrafeldolgozási arányát csaknem 2 százalékponttal tudta növelni, 34 százalékra
– tudta meg az Economx a társaságtól. Ezzel párhuzamosan a lerakást a korábban „bőven 50 százalékot meghaladó” arányról sikerült levinni 49 százalékra. Közben pedig szinte minden kiemelt hulladéktípus elkülönített gyűjtési aránya nőtt a koncesszió elindulását követő évben a 2022-es adatokhoz képest.
Műanyag jövő
Ahhoz, hogy a kitűzött célokat sikerüljön elérni, óriási szükség van a műanyagok újrafelhasználására, valamint olyan alapanyagok gyártására, amelyekből tartós műanyagokat lehet előállítani. Ennek egyik lehetséges iránya a műanyagok kémiai újrahasznosítása, a körforgásos gazdaság egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő területe, amelynek során a műanyagból kémiai eljárások révén ismét műanyagot gyártanak sokkal kisebb energiafelhasználással, mintha új alapanyagot dolgoznának fel.
A közelmúltban mindehhez gyakorlatilag megreformálták a teljes hazai hulladékkezelési rendszert, amelynek középpontjába a Mol került: a cégcsoport teljes értékláncot épített ki, a visszagyűjtéstől – például a palackok visszaváltásától – az újrafeldolgozásig, ezzel pedig importot vált ki, energiát takarít meg, és a föld alá is kevesebb hulladék kerül.
A műanyagok esetében ugyan csupán kismértékben, 4 százalékkal emelkedett a gyűjtési arány, de a MOHU-nál nagy célokat tűztek ki ennél a hulladéktípusnál – a műanyag újrahasznosításának ugyanis óriási szerepe van az uniós elvárás teljesítésében, a 65 százalékos újrafelhasználási arány elérésében.
A Mol a tervek szerint kémiailag újrahasznosított polimer típusokat állít majd elő, és a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszi a műanyaghulladékból (PCR) készült termékeit. Ezek a PCR-típusok érzékeny alkalmazásokhoz, például élelmiszerekkel érintkező csomagolásokhoz is használhatók – írta válaszában a cég. A középtávú terveik között pedig szerepel egy 40 ezer tonna kapacitású pirolízis-üzem felépítése is, ahol a műanyaghulladék hőbontásával állítanak majd elő értékes műanyagipari alapanyagokat.
A másik lehetősége a tartós műanyagok előállításához szükséges alapanyagok gyártása. Ehhez húzták fel azt az új poliolgyárat Tiszaújvárosban, amelyet idén májusban adtak át. A tiszaújvárosi gyár a Mol eddigi legnagyobb organikus beruházása: összesen 1,3 milliárd eurót költöttek el rá – ez nagyságrendileg 500 milliárd forint.
A beruházáshoz állami támogatást is kapott a cégcsoport: a kormány összességében 131,5 millió euróval segítette a projektet – egy 93,6 millió eurós, a beruházás üzembe helyezését követően igénybe vehető társasági adókedvezménnyel, valamint egy 37,9 millió eurós, egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatással.
A német Thyssenkrupp Uhde és az Evonik innovatív technológiájának köszönhetően az elérhető legmodernebb eljárást használják Tiszaújvárosban, ahol évente 200 ezer tonna poliolt állítanak majd elő. Ezzel a Mol az egyetlen olyan cég lesz nem csak Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban, amely a kőolaj feldolgozástól kezdve a poliolok (széles körben alkalmazott műanyag-alapanyagok) előállításáig kézben tartja a gyártás teljes értékláncát.
Mi készül majd Tiszaújvárosban?
Az, hogy mi a poliol, a legtöbb embernek nem sokat mond, azonban, ha arra gondolunk, hogy ez a fő alapanyaga a poliuretán műanyagoknak, melyből olyan tartós használati cikkek készülnek, mint például egy ágymatrac vagy az autók formahab ülése, a házak szigetelőanyaga, vagy épp a sportcipők talpában megtalálható szivacsos rész, akkor talán sikerült közelebb hoznunk az olvasót is ezeknek a polimereknek a világához.
