Az Európai Unió belügyi vezetője figyelmeztette Magyarországot, hogy az orosz és a belarusz állampolgárok vízumkorlátozásának enyhítése potenciális biztonsági fenyegetést jelent.
Valamint azt is kilátásba helyezte, hogy lépéseket tesz, amennyiben hazánk nem foglalkozik az uniós aggodalmakkal.
Mi fán terem a Nemzeti Kártya program?
Lényegében arról van szó, hogy a már meglévő Nemzeti Kártya program kibővítése révén szinte korlátlanul és viszonylag gyenge átvilágítás után jöhetnének be oroszok és belaruszok Magyarországon keresztül a schengeni övezetbe.
Az intézkedés háttere, hogy a kormány lassan egy évtizede igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy megoldást találjon az egyre égetőbb hazai munkaerőhiányra. A legújabb próbálkozás a 2024 elejéről indult, úgynevezett Nemzeti Kártya program volt, amelyet kezdetben szerb és ukrán állampolgárok, potenciális munkavállalók bevonzására hoztak létre.
Mint a Szabad Európa írja, a Nemzeti Kártyára jogosultak lényegesen kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon, mint más vendégmunkások.
Például:
- nincs maximumlétszám;
- nincs kizárt munkakör;
- nem kell munkaerőigényről szóló igazolást bemutatni;
- a kártyatulajdonosok családtagjai is jöhetnek, lehetőség van családegyesítésre;
- a hosszabbításhoz nem kell kulturális ismereti vizsgát tenni;
- a Nemzeti Kártya két évre szól, de akárhányszor meghosszabbítható három évvel.
A Nemzeti Kártya programot azonban július elején hat új országgal is kibővítette egy kormányrendelet, így most a „kedvezményezettek köre” kiterjed:
- Szerbiára;
- Ukrajnára;
- Bosznia-Hercegovinára;
- Moldovára;
- Észak-Macedóniára;
- Montenegróra;
- Belaruszra;
- és Oroszországra.
Orosz kémeket hívna a magyar kormány az EU-ba?
A Nemzeti Kártya programmal kapcsolatban a legfőbb uniós félelmek lényegében abban állnak, hogy Oroszország és szövetségese, Belarusz ezen keresztül, ezt kihasználva juttathat kémeket az EU-ba.
Oroszország biztonsági fenyegetést jelent, nekünk pedig nem kevesebb, hanem több éberségre van szükségünk
– jelentette ki Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa csütörtök este az X-en közzétett bejegyzésében. A poszthoz azt is hozzátette, levelében kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyarok „könnyű hozzáférésű rendszere” valóban kockázatot jelent, Brüsszel lépni fog.
A Reuters azt is megemlíteni, hogy a magyar kormányzat augusztus 19-ig kapott határidőt, hogy válaszoljon a vízumrendszerrel kapcsolatos brüsszeli kérdésekre.
Russia is a security threat. We need more, not less vigilance. Giving potential Russian spies and saboteurs easy EU access would undermine the security of us all. Today in a letter I ask the Hungarian government to explain. If their easy access scheme is a risk, we will act. pic.twitter.com/Vy74JqNfAI — Ylva Johansson (@YlvaJohansson) August 1, 2024
Ylva Johansson azt is közölte, hogy levonja a megfelelő következtetéseket, ha bebizonyosodik, hogy a magyar lépések sértik az uniós jogot, vagy veszélyeztetik a schengeni övezetet. Ugyanakkor azt nem részletezte, hogy milyen intézkedéseket hozhat. Egy biztos: az Európai Bizottság tehet jogi lépéseket egy tagországgal szemben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügyre reagálva kifejtette, hogy az új szabályozástól nem fog csökkenni az EU-ba bejönni kívánó oroszok és belaruszok ellenőrzési színvonala Magyarországon.
A hét elején elmondta: az orosz és a belarusz állampolgároknak továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy Magyarországra így a schengeni övezetbe jöhessenek, a magyar állam ellenőrizni fogja ezeket a beletepülő állampolgárokat.
