Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a
törvényt, amely szerint csak olyan álláshelyet tölthetnek be vendégmunkások,
amelyet magyar munkavállaló nem akar. Továbbá, csak korlátozott időn keresztül
tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.
A HÍD Consulting szakértői akkor elmondták az Economxnak,
hogy 2024 fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A
munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új kihívásokat hoz,
hanem egyben új lehetőségeket is kínál a kis- és középvállalkozásoknak a
harmadik országbeli munkaerő bevonására.
A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgároknak
többek között rendelkezniük kell:
- érvényes úti okmánnyal;
- tartózkodási engedéllyel vagy vízummal;
- valamint szálláshellyel Magyarországon.
Emellett igazolniuk kell anyagi fedezetüket a tartózkodás teljes
időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az
egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.
A főbb szabályok 2024. március 1. napján léptek hatályba, az
átmeneti rendelkezések viszont már január elsejétől éltek.
Az üzemi tanácsok
érdekében kiegészítenék az Mt.-t
Az Economx úgy tudja, az Országgyűlés hamarosan
megszavazhatja, hogy kiegészítik a Munka törvénykönyvét. A jelenleg hatályos
jogszabályok szerint a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal köteles
kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő
munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.
Ezt most kiegészítheti a Parlament.
Eszerint az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén, amennyiben az eléri a munkáltatóban munkaviszonyban álló dolgozók létszámának öt százalékát, ki kell kérni a véleményét.
Ez a kötelezettség érvényes minden további öt százalékos
emelkedés elérésekor is, a foglalkoztatás előtt tehát ebben az esetben is kötelező a
véleménykikérés.
A rosszhiszeműség
kizárása miatt már szigorítottak
A mostani tervezett szigorítás nem az első, ilyen módosítás
történt idén március elsejétől is. Ennek alapján a kormányhivatal a munkavállalási
engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló
magyar munkavállaló helyett harmadik országbeli állampolgárt kíván
foglalkoztatni – és mindezt jogszerű indok nélkül teszi.
A HÍD Consulting szerint a nem jogszabályoknak megfelelő
foglalkoztatás esetén a munkáltatóra vonatkozó szankciók lehetnek többek
között:
- pénzbírságok kiszabása;
- munkavállalási engedélyek visszavonása;
- vagy a munkavállaló tartózkodási engedélyének érvénytelenítése, ha a munkáltató nem tartja be a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségeit.
Nincs itt a
családjuk, nem élnek szociális életet?
Az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott a felek eltérő munkakultúrájával kapcsolatban. Egészen pontosan arról volt szó,
hogy a vendégmunkások, mivel nincs itt a családjuk és nem élnek szociális
életet, jobban terhelhetők.
A BDO Magyarország szakértője arra világít rá, hogy tételes
munkajogi szabályok alapján lehetséges akár az igen hosszú távú, heteken át
történő egybefüggő munkavégzés is, ám ugyanakkor a Mt. munkavédelmi rendelkezéseivel –
például az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival
– ellentétes lehet az, ha a munkaadó ennyire szélsőséges foglalkoztatási
helyzeteket teremt.
Ha a munkaidőkeretre vonatkozó nagyon rugalmas szabályozást
ennyire túlpörgetik, akkor az a munkabalesetek növekvő számában meg fog
látszódni.
