BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Horribilis összegeket kérnek el már a telkekért is, itt szálltak el leginkább az árak

Az Otthon Centrum friss országos felmérése szerint vidéken a fővárosinál egyelőre jóval olcsóbban alakulnak a telekárak.

2024. július 10. szerda, 15:33

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára, ám a vevők annak ellenére is visszatértek a piacra, hogy egy év alatt nőttek az árak. Vidéken egyelőre a fővárosinál jóval olcsóbbak a telkek – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője az országos felmérés eredményei alapján.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint a frekventált településeken idén 25 százalékkal emelkedtek a telekárak a tavalyi év azonos időszakához képest.

A keresletbővülés 16 százalékkal haladta meg a tavalyit, ami a javuló gazdasági helyzettel, a csökkenő inflációval, illetve a CSOK Plusz bevezetésével magyarázható.

A korábbiakhoz hasonlóan a főváros a legdrágább: a XVII. kerületben 58 ezer forintot kérnek egy családi vagy ikerház építésére alkalmas telek négyzetméteréért, de a többi külső pesti kerületben is hasonló ár az irányadó. A XVIII. kerületben 83 ezer, a XIX. kerületben 90 ezer forint az átlagérték, míg a XI. kerületben a 100 ezer forintot is meghaladja a négyzetméterár átlaga.

A nagyobb társasházak építésére alkalmas telkek ennél is magasabb fajlagos áron kelnek el a fővárosban.

A Budapesthez közeli településeken Törökbálint a rekorder 57 ezer forinttal, de Nagykovácsi 52 ezer és Solymár 43 ezer forinttal hasonló árszintet képvisel. Budapesttől távolabb azonban ennek töredékért lehet már építési telket vásárolni: Cegléden és Verőcén például mindössze 11 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag.

A nagyvárosok telekárai között jelentős különbségek tapasztalhatók: a legdrágább Debrecen, négyzetméterenként 41 ezer forintos átlaggal, Győrben ennek a fele, míg Sopronban 15 ezer forint az átlagérték. A legtöbb városban – Eger, Székesfehérvár, Pécs – 10 ezer forint körül alakul a négyzetméterár.

A több mint négyszeres különbség csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő. A városok perifériáján lévő, kedvezőtlen infrastrukturális adottságú telkeket a belvárosiak töredékéért értékesítették

– magyarázta a szakember, aki megjegyezte, hogy a vízparti településeken ugyancsak nagy a szórás, itt viszont a vízparttól való távolság a döntő.

A siófoki 39,5 ezer, a Tisza-tó körüli 8 ezer forintos átlagár a vízparttól való távolság függvényében változik és az adott településen belül is komoly árkülönbségek adódhatnak. A kisebb települések relatíve még mindig olcsók: a Somogy vármegyei Látrányon négyzetméterenként 4, Hajdúszoboszlón 8 ezer forint az átlag.

Soóki-Tóth Gábor kitért arra is, hogy a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek négyzetméterára országos átlagban 25,3 százalékos emelkedéssel 16,3 ezer forintra drágult egy év alatt. A jó helyen és kiépített infrastruktúrával rendelkező telkek pedig a nagy kereslet miatt ennél is jobban drágultak.

Lassan drágábbak lesznek a balatoni ingatlanok, mint Budapest menő kerületei
A Balaton már nem a Riviéra, egy helyi fiatalnak szinte esélye sincs kirepülni a családi fészekből úgy, hogy helyben vásároljon ingatlant, de annak is meg kell gondolnia a költözést, aki jelenlegi házát nagyobbra cserélné. Lehet, hogy neki is távolabb kell költöznie jelenlegi otthonától.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet