BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Elfogytak a magyarok, vendégmunkások árasztották el az agráriumot

Az állattenyésztéssel foglalkozó magyar cégek nagy része mongol és filippínó munkásokat kénytelen alkalmazni az Ausztriába távozó magyar dolgozók helyett.

2024. április 22. hétfő, 13:31

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az állattenyésztéssel foglalkozó magyar cégek nagy része kénytelen külföldi munkavállalókat, leginkább mongol és filippínó munkásokat alkalmazni a magyar munkaerő hiányában.

A Karakai Farm Kft. tulajdonosai arról beszéltek a Kisalföldnek, hogy a munkaerőhiány ma már nem megoldható a több százezres bérek és juttatások ellenére sem, mivel a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt.

Az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt egyáltalán nem találni. Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre. Egy középvezető felénk havi 600-700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, emellett kap telefont, autót, tizenharmadik havi fizetést, sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra

– magyarázták.

A telepek tulajdonosai szerint korábban egy ötszáz kocás sertéstelepen tizenöt-húsz ember is dolgozott, most négy. A létszámcsökkenésnek pedig csak az egyik oka a technológia fejlesztése.

A munkaerő-kölcsönzésre hatalmas kereslet van a régióban, a külföldön feladott hirdetésekre százak jelentkeznek, akik közül végül választanak a cégek.

A munkavállalók ezt követően jellemzően két évig maradnak az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint pedig a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben, gépkezelő, gépszerelő, állattartó munkakörben jelentkezik leginkább a munkaerőhiány.

Könnyű azt mondani, hogy együnk csak növényt, bele se gondolunk, milyen következményei vannak ennek
Moldován András a hétfői Business Talks '24 üzleti konferencia után beszélt arról az Economxnak, hogy könnyebb azt mondani, az állattenyésztés az rossz, mint tenni azért, hogy ne legyen az. A befektető szerint egy generációváltás után még inkább előtérbe fognak kerülni a mesterséges intelligenciával dolgozó megoldások az agráriumban.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet