A hazai nyúlágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen
ment keresztül, és bár a pozitív trend az idén megtört, a nyugat-európai
piacokon jelentkező nyúlhiány lehetőséget teremthet az ágazat hazai
szereplőinek a piacszerzésre − derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a
Nyúl Terméktanács körképéből.
Az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért el,
2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés, de a jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat
Nyugat-Európában is válságba került.
Az első félév adatait vizsgálva, a francia, a spanyol és az
olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről adtak számot.
A válság egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt – a szükséges fejlesztéseket követően – a magyar nyúlágazat pótolhatja.
Hazánkban hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai
alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel,
2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő. A vágóüzemek szinte
teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy
vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.
A hazai nyúlágazat ezért jelentősen exportorientált. A termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevők sokszor az uniósnál is
szigorúbb elvárásait.
Bár a nyúlhús kiváló fehérjeforrás, a magyarok körében sajnos nem elterjedt a fogyasztása.
A nyúlhús könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges és
ízletes fehér hús, semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz. Kedvező
táplálkozás-élettani hatásai miatt a diétás étrenden
élők, a kisgyermekek és az idősek számára is ajánlott alapanyag. Nem véletlen,
hogy számos bébiételgyártó emelte be a kínálatába, a csecsemőknek már
négyhónapos kortól ajánlott a nyúlhús fogyasztása.
