Közölték: a kombinált ciklusú gázturbinás (úgynevezett CCGT) erőművek viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges. A tervezett blokkok több ezer megawatt (MW) napelemes termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is – írták.
A tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül. A fejlesztésekben a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen eleget téve, ésszerűen hasznosulnak már meglévő infrastruktúrák. Így például a tiszaújvárosi építkezés barnamezős beruházásban, egy működésből korábban kivont, olaj-földgáz tüzelésű erőmű telephelyén valósul meg. A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet meg, a munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év – közölte a tárca.
Azt is közölték, hogy a körbeszerzéseket árlehajtó hatású verseny ígéretét hordozó, élénk nemzetközi érdeklődés fogadta, a felhívások anyagait projektenként több mint harminc érdeklődő töltötte le. A hiánypótlási felhívásokra érkezett válaszok feldolgozását követően a visontai és a tiszaújvárosi helyszín esetében egyaránt hat-hat jelentkező jutott tovább a most megkezdődő ajánlati szakaszba. A nyugat-európai bázisú világvállalatok mellett egyiptomi, görög, kínai, török cégeket is magukba foglaló konzorciumok tételes listáját az MVM Csoport teszi közzé.
A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5200, míg a mátrai 3800 GWh villamos energiát termelhet majd. Az MVM Csoport 800 MW új, korszerű szabályozó-kapacitással járul hozzá a hazai villamos energia rendszer stabilitásának megőrzéséhez. A tervezett beruházások elősegítik a hazai áramtermelési arány fenntartását, növelését, a lakossági és ipari fogyasztói igények kielégítését, erősítik az ellátásbiztonságot, és előmozdítják a klímavédelmi, karbonsemlegességi vállalások teljesítését – írták.
