A PICK megbízásából készült friss kutatásból kiderül, a virsli vásárlásnál milyen szerepet játszik az ár és a minőség, és az is, mennyire vagyunk tisztában vele, hogy mit teszünk az asztalra.
Népszerűségének köszönhetően a boltok polcain hatalmas kínálat található a virslikből – vagy a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott virsli kategória feltételeinek nem megfelelő, de virslinek látszó termékekből.
Nem minden az, aminek látszik
Nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az Élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek, ami elsőre annak látszik.
A Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározással szolgál arra vonatkozóan, milyen terméket tekinthetünk virslinek:
- legalább 51 százalékos hústartalommal készül,
- a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet,
- a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert.
Az előírás még számos minőségi és érzékszervi – például alakra, burkolatra, ízre és illatra – vonatkozó követelményt határoz meg feltüntetésre a termék címkéjén.
Azokat a termékeket, melyek nem felelnek meg az Élelmiszerkönyv virslire vonatkozó előírásainak, fantázianévvel illetik – például rudacska, pálcika, vürstli.
Ezek többnyire baromfi és ízesített baromfi termékek, de sertés alapanyagból készült termékeknél is előfordul. Utóbbinál általában a zsír- vagy a víztartalom határérték feletti, és ezért nem felel meg a virsli kategória előírásainak.
A csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm) nem számítható bele a hústartalomba, ezért ezt külön jelölni kell a címkén.
A többség ellenőrzés nélkül megveszi és megeszi
Nem meglepő, hogy a különböző márkák és árkategóriájú termékek láttán a vásárlók elbizonytalanodnak, melyiket és mi alapján válasszák.
- A megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket.
- Egyfajta tudatosság is látszik a virsli vásárlás során, a kutatásban résztvevők 49 százaléka ugyanis megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi.
- A 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó – több mint 40 százalékuk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, melynek ismeri az összetevőit.
- A hirtelen megkívánt, megtetsző (10 százalék) és minél olcsóbb (7 százalék) termékeket a 18-39 év közöttiek választják a legnagyobb számban. Utóbbiakat az összetevők kevésbé érdeklik.
- A vásárlók fele (51 százalék) tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie,
- a minimum határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyik termékben bízzon.
A magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit.
- A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ,
- 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők.
Bár az utóbbi szempont egyre többek számára válik fontossá a gazdasági kihívásoknak köszönhetően, a termékek magasabb ára valószínűsítheti a magasabb minőséget.
Hasznos tippek virslivásárláshoz
A virslik és hasonló húskészítmények kínálata szinte végtelen, ezért érdemes néhány kritériumot figyelembe vennünk, ha ízletes, minőségi és az Élelmiszerkönyvnek megfelelő virslit szeretnénk vásárolni:
- Nem minden virsli, ami annak látszik! Ne feledjük, virsli esetén a hústartalom eléri a minimum 51 százalékot, de törekedjünk lehetőleg az ennél magasabb hústartalmú virsli vásárlására! A magasabb ár általában magasabb minőséget takar.
- Keressük a megbízható, ismert gyártók termékeit, melyek garanciát jelentenek a minőségre!
- Olvassuk el a csomagoláson levő információkat a termék hátoldalán is és tájékozódjunk róla, hogy pontosan mit veszünk!
- Válasszuk a nagyobb, gazdaságosabb kiszerelést és keressük a termékekre vonatkozó kedvezményes ajánlatokat!
