2021-ben 419,7 ezer forint egészségügyi kiadás jutott a központi költségvetésből egy magyarra, ami 2020-hoz képest, 57,4 ezer forint emelkedést jelent – derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar Statisztikai Zsebkönyv című kiadványából.
Ebben
az adatban nem csak az állami egészségügyi kiadások szerepelnek, hanem azok is, amit a
betegek a magánegészségügyben költöttek el.
Magyarországon az évente 20 százalékkal is bővülő magánegészségügyi piacon 7-8 nagyobb cég működik, a legnagyobb magánszolgáltatók szakmai szövetsége, a Primus Egyesület becslése szerint a piac mérete 600 milliárd forint körüli
– erről Lancz Róbert, a Dokor24 vezetője beszélt, aki egyben a Primus elnöke is.
Az állami kiadások az
összes egészségügyi kiadás 72,5 százalékát tették ki 2021-ben, 2020-ban
70,8 százalékra rúgtak.
Több ezerrel nőttek az esetszámok
A
KSH szerint soha nem voltak még ilyen
leterheltek az alapellátó orvosok, mint 2021-ben. A betegforgalom nem
csak a felnőtt háziorvosok esetében, ugyanúgy a gyerekorvosoknál is megugrott.
Egy felnőtt háziorvos 2021-ben közel 14 ezer esetet látott el,
míg egy évvel korábban 12 ezer pácienst. A gyerekorvosok esetében pedig
majdnem kétezer fős esetszám ugrás történt.
Nem véletlen, hogy a magyar orvosok borúlátók mind a saját, mind a hazai egészségügy helyzetét illetően, és közös fellépést sürgetnek: ez derül ki a kutatásból, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) májusban készített és most hozott nyilvánosságra. A kérdőívet a kamarai tagok harmada, valamivel több mint 10,5 ezren töltötték ki.
A MOK kutatását kitöltők:
- 56 százaléka kizárólag a hazai közellátásban dolgozik;
- 12 százaléknak csak a magánrendelése van;
- 22 százalék pedig az állami és a magánegészségügyben is gyógyítja a betegeket.
A maradék tíz százalék jelenleg inaktív, például GYES-en van, nyugdíjas vagy külföldön dolgozik – derül ki a felmérésből.
Az orvosok 61 százaléka elégedett vagy inkább elégedett a saját helyzetével, azonban a tagok 85 százaléka szerint romlott vagy sokat romlott az egészségügy helyzete az utóbbi öt évben. Az is kiderült a MOK kutatásból, hogy a kizárólag magánellátásban dolgozók sokkal elégedettebbek a saját helyzetükkel.
A válaszadók szerint az etikai eljárások visszaszerzése a kiemelt célok egyike. A MOK-tól a Belügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat után idén márciusban kerültek el az etikai eljárások, és azokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz bonyolítja.
A
legkevesebben a 20 százalékos bércsökkentés eltörlésének elérését
jelölték meg célként, de ezt is a kérdőívet kitöltő orvosok több mint
harmada választotta a legfontosabb három közé.
A 20 százalékos bércsökkentés lehetőségéről még tavaly decemberben döntött a parlament a Takács Péter-féle egészségügyi reform
elfogadásakor. A MOK már akkor is azt mondta: a 20 százalékos
bércsökkentés lehetősége, a közreműködői szerződések rendszerének
felszámolása szintén jelentősen szűkítik a szakorvosjelöltek
lehetőségeit.
A MOK-tagok a középhosszú távú célok között kiemelkedően fontosnak tartják az inflációt követő bérezés elérését is.
Az orvosok érdekérvényesítő lépéseit tekintve a több mint tízezer válaszadó, a megkérdezettek 85,6 százaléka azt mondta, szükség van a koordinált nyomásgyakorló akcióra.
A felmérés szerint az orvosok 31 százaléka rendelkezik önkéntes többletmunkával, közülük közel másfél ezren, a megkérdezettek 44 százaléka pecsétszámát megadva úgy nyilatkozott, hogy a célok elérése érdekében koordináltan beadja az önként vállalt túlmunka szerződésének a felmondását – ez a MOK szerint egy kiemelkedő eredmény, nagyon erős eszköz.
Új választás jön
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat. Kincses Gyula MOK-elnök a Medicalonline-nak azt mondta: nem a kamara széthullása történik most, hanem az egészségügyi kamarákról szóló törvény rapid módosítása, amely kifejezetten az orvosi kamara ellen irányult, felborítva a szabályos működésüket.
A kamara június 3-án tartotta ez évi második küldöttközgyűlését, amely határozatképtelenség miatt eredménytelen volt: bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a kamara ellen meghozott törvénymódosítás ugyanis a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította.
