Magyarország közvetítő szerepet tölt be kelet és nyugat,
valamint a külföldi és a belföldi vállalatok között, gazdasága a fejlesztéseken
és a békés kapcsolatokon alapszik – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a
GDP-arányos beruházási ráta és a kivitel az elmúlt évek válságsorozata ellenére
is kimagasló, ilyen célokra a kormány továbbra is jelentős támogatásokat
biztosít.
A beruházási csúcs az idén 20 ezer milliárd forint
fejlesztési összeggel ismét megdőlhet, és a következő években további növekedés várható, túlnyomó részük ipari beruházásként hasznosulhat – tette hozzá
Az ázsiai partnerek aránya egyre jelentősebb, miközben az európai tőke, azon belül a német jelenlét továbbra is hangsúlyos.
A keleti nyitás mellett a Balkán ugyancsak egyre fontosabb a
magyar gazdaság számára, akárcsak a már itt tevékenykedő külföldi vállalatok
ösztönzése, hogy újabb fejlesztéseket vállaljanak belföldön – hangsúlyozta Nagy Márton.
Különösen a növekedésösztönző, felzárkózást
segítő tőkebefektetéseket részesítené előnyben, ezzel együtt sürgette a
kutatási, fejlesztési, innovációs (k+f+i) kiadások arányának bővítését a
költségvetési kiadásokon belül.
A befektetési támogatásoknak se a foglalkoztatás
legyen a feltétele mostantól, hiszen Magyarországon ma már szinte nincs
munkanélküliség.
Sokkal nagyobb szükség volna arra, hogy a magántőke minél
nagyobb arányban járuljon hozzá a k+f+i-kiadásokhoz, és segítse a magyar
beszállítókat a termelékenységük javításában – fogalmazott.
A Mol stratégiai tevékenységekért és üzletfejlesztésért
felelős ügyvezető igazgatója attól tart, hogy a külső körülmények még sokáig
nem kedveznek az európai gazdaságoknak. Bacsa György a rendezvényen
megjegyezte,
az EU sokat veszíthet az ukrajnai háborún, amelynek még mindig nem látni a végét, de már eddig is jelentősen emelte az energiaköltségeket, és közben az energetikai átállásra szintén óriási összegeket kellene költenie a kontinensnek.
Emin Emrah Danis energetikai szakértő, az isztambuli Moben
Consulting tanácsadó alapítója úgy látja,
az energiapolitika tervezhetetlenné vált, világszinten felborult a kereslet és kínálat egyensúlya. Európa ebben a helyzetben nem teszi jól, hogy atomerőműveket állít le, földgázzal helyettesíti a szenet, és cseppfolyósított gáz behozatalával fedezné a szükségleteit, miközben továbbra sem képes lemondani az orosz energiahordozókról.
Petr Drulak korábbi cseh külügyminiszter-helyettes, a
pilseni West Bohemia Egyetem professzora úgy fogalmazott, az európai vezetők
mintha nem látnák tisztán a nemzetközi helyzetet, és csak ártottak az uniós
tagállamoknak az Oroszország elleni szankciókkal.
A zöld átállás számos feltétele is hiányzik a kontinensen, az EU energiapolitikáját sokkal észszerűbben, gyakorlatiasabban, ideológiamentesen kellene irányítani
– tette
hozzá.
