A konferencián a gazdasági élet vezető szereplői arra kérdésre keresték és részben adták meg a választ, hogyan lehet válságálló Magyarország gazdasága az elkövetkező
időkben, milyen feladatok várnak a jegybankra, a kamarára, a szaktárcára és a vezető intézményekre.
2024-ben is folytatni kell az infláció elleni küzdelmet
A csökkenő pályára állt infláció önmagában nem elég az
inflációs cél fenntartható módon történő eléréséhez. A szigorú monetáris
kondícióknak fenn kell maradniuk az infláció minél gyorsabb letörése érdekében
– fogalmazott Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a konferencián. Elmondta,
hogy már májusban jelentősen jobb adatokra számítanak – nem csak a bázishatások
miatt.
A termékek és a szolgáltatások harmadánál láttunk árcsökkenést – különösen ott, ahol ezek ki vannak téve a devizapiaci változásoknak
– tette hozzá.
Kiemelte, önmagában az, hogy az év végére egyszámjegyű
tartományba terelik az inflációt, még nem elég, 2024-ben tovább kell
csökkenteni a drágulás ütemét, hogy a gazdaság visszatérhessen a normális
kerékvágásba.
Ehhez az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát alkalmaz majd
– hangsúlyozta a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy pozitív reálkamat-környezet alakul majd ki. Ez utóbbi az 1970-es évek tanulsága, mert e
nélkül nem lehet tartósan kezelni az inflációs problémákat.
A jelenlegi helyzetről elmondta, októberhez képest javult a
helyzet, javulnak a cserearányok, ahogy a folyó fizetési mérleg hiánya is.
„Nettó 17 milliárd euró volt az energiaszámlája a magyar gazdaságnak – a
korábbi években ez 5-6 milliárd euró volt, idén pedig 8 milliárd euró körül
lehet majd, azaz megfeleződik” – mondta Virág Barnabás.
A költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kamatkiadások
jelentősen emelkedtek, a GDP 3,8-3,9 százalékára rúgnak (tavaly 2,8 százalék
volt). Ez a közel 4 százalék azt jelenti, hogy kamatkiadásra körülbelül annyit
költünk, mint a védelmi kiadások és a K+F összesen – ez brutálisan nagy összeg.
Ennek nagy része az inflációhoz kapcsolódik, és ami jó hír 2008-2009-hez
képest, hogy ennek nagy része belföldön marad.
Előadásának végén Virág Barnabás így összegzett:
- Válságálló a magyar gazdaság, mert a koronavírus-válságból gyorsan kilábaltunk.
- Az évtized új karakterű válságai új sérülékenységi pontokon
támadják a növekedés fenntarthatóságát. - A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk: az infláció
csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását 2024-ben is folytatni
kell. - A képzett munkaerőért folytatott globális verseny erősödik,
miközben a finanszírozási környezet tartósan szigorúbb marad, miközben az
energetika lesz a kulcsterület. - Intenzív növekedési modellre átállva általános
termelékenységjavulást kell elérnünk az egyensúlyőrző felzárkózási pályához.
Parragh László: Nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit
Dogmák dőlnek meg a gazdaságpolitikában, és most is egy
lényeges dogma dőlt meg, mert azt hittük, hogy a gazdaságpolitikának két
pillére van, a monetáris és a fiskális gazdaságpolitikai. Ám kiderült, hogy van
egy harmadik pillér is, az energiapolitika – kezdte előadását Parragh László, a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Napi.hu Válságálló-e a
Magyarország című konferenciáján.
Az utóbbi időben bőségesen volt vitája a kamarának a
jegybankkal, hogy inflációs veszély van-e és ezt már négy évvel ezelőtt látni
lehetett – jelentette ki Parragh László. Kitért arra is, hogy látszott az
energiaárak növekedése, de különösen látszott a nyersanyagárak emelkedése,
ahogy elindult egy világgazdasági átrendeződés is. Csak ezt a folyamatot a
Covid-járvány elfedte, és akiknek ezt fel kellett volna ismerniük, azok nem
ismerték fel, hangsúlyozta a kamara elnöke.
Ugyanakkor az iparkamara elnöke úgy véli, hogy válságálló a
magyar gazdaság
Parragh László annak ellenére állítja ez, hogy a magyar
vállalatgazdaságtan európai összehasonításban is rövid múltra tekint vissza. A magyar vállalkozások többsége a rendszerváltozást követően jött létre,
ugyanakkor van bennük egy túlélési ösztön.
A húsz főnél kisebb kft.-k száma a 15-szörösére nőtt,
miközben a 300 fő feletti kft.-k száma ez idő alatt csak 5 százalékkal
emelkedett. Példaként említette: Németországban már négy, öt, vagy hat
generációváltást megélt vállalkozások is léteznek, itthon még csak az első
generációváltásnál tartunk.
Európai felmérések szerint a családi vállalkozások közel
kétharmada megy tönkre az első vezetői generációváltást követően. A magyar családi vállalkozások most szembesülnek a generációváltás problémájával, és egy
bedőlési hullám komoly hiányt eredményezne a hazai termelésben és
szolgáltatásban – hangsúlyozta Parragh László.
Túl sok a kicsi vállalkozás Magyarországon, és probléma, hogy hiányoznak a közepes méretű kkv-k
– hangsúlyozta a kamara vezetője.
Tóth Tibor: a Pénzügyminisztérium optimista, jöhet az erős gazdasági növekedés
A gazdaság stabilitásának és erejének az egyik nagyon fontos
mutatója a munkaerőpiac – szögezte le az államtitkár a konferencián. Idézte a
friss KSH-számokat: pontosan 4 millió 700 ezer munkavállaló van jelen most a
piacon, ami 1 millió munkahellyel több, mint 2010-ben. Ebből le lehet vonni azt
a következtetést, hogy sikerült megvalósítani az egyik legfőbb kormányzati
célt, a teljes foglalkoztatottságot.
Tóth Tibor szerint teljesíthető a másik cél is, hogy még
ebben az évben egyszámjegyű legyen az infláció, és ezzel párhuzamosan az
erőteljes növekedés jövőre visszatérjen.
Szólt az óhatatlanul megnövekedő hiányról is, ami, mint
mondta, nem volt egyedi jelenség Európában. A 2020-as kiugró hét százalék
feletti adat ugyan magas, de azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. A
kormány tervei szerint jövőre a maastricht-i kritériumokat teljesítve három
százalékon belül leszünk. 2026-ra pedig 1,4-százalékkal kalkulálnak.
Amellett pedig, hogy csökken a költségvetés éves hiánya,
ezzel párhuzamosan csökken az eladósodottság
Ha tényleg lemegy az infláció, amire most már jó esély van, akkor a kamatok is 10 százalék alá mehetnek, ez pedig mind a lakossági, mind a vállalati oldalon nagy lökést adhat a hitelezésnek.
A Napi.hu konferenciáján elődadást tartott Takáts Előd, a
Corvinus egyetem rektora, aki szerint elszoktunk az inflációtól. Azt vizsgálta,
hogy a váratlanul jött inflációt hogyan lehet hatékonyan kezelni, és hogy mi a
válságálló gazdaság feltétele a pénzügyi rendszer oldaláról.
Szerinte a mostani inflációs helyzet egy generáció óta új
kihívást jelent, miután a világgazdaságban, annak fejlett országaiban a
hetvenes években volt hasonló infláció, a rendszerváltó országokban ez
értelemszerűen még a kilencvenes években is jellemző volt, az átmenet
törvényszerű velejárójaként.
A mostani helyzet ugyanakkor nem hasonlítható igazán a korábbiakhoz, miután az első inflációs lökést a járvány utáni hirtelen fogyasztásnövekedés, az elmaradt fogyasztás pótlása okozta, miközben az áruk előállítása, és a szolgáltatások újraindítása lassabban ment a lezárások megszűnése után.
Erre aztán rátett a második válság tényező, Oroszország talán nem is véletlenül időzített támadása Ukrajna ellen. Ennek során az ország
bevetette az energiafegyvert is az Ukrajnát támogató Európa ellen, átmenetileg
az égbe lökve a gázárat, amely szerencsére azóta már visszatért a korábbi
alacsony szintre. Ez persze átmenetileg nagyot lökött az infláción.
Kihívás a pénzügyi rendszernek
Az infláció ellen a jegybankok kamatemeléssel küzdenek, a hatást
úgy elérve, hogy megdrágul a pénz, így csökken a hitelezés, csökken a kereslet,
ettől viszont a gazdasági növekedés is törvényszerűen visszaesik, miközben az
államháztartást megterheli az adósság után fizetendő magasabb kamat.
Immár látszik, hogy az infláció ellen harcot úgy kell véghez
vinni, hogy a pénzügyi rendszer működése, stabilitása ne kerüljön veszélybe. Ez
a kamatemelési lehetőségeket limitálja, ugyanakkor ha megfelelő a szabályozás,
a bankok, a pénzügyi rendszer sokkal kevésbé van kitéve a veszélyeknek, mivel
jóval kisebb kockázatot vállalhat a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban is.
Az erős, stabil pénzügyi rendszer így az infláció hatékony
letörésének alapfeltétele, a válságálló gazdaságnak pedig az árstabilitás és az
erős pénzügyi rendszer a két alappillére.
Szabó Levente: nem annyira rossz a helyzet, mint sokan gondolják
Kincstári optimizmussal várjuk 2024-et - fogalmazott Szabó
Levente, az MBH Bank Nyrt. egyedi kiszolgálásért felelős üzleti
vezérigazgató-helyettese a konferencián. Szerinte fellendülés várható a
hitelpiacokon, és úgy vélte, nehéz időszakot élünk, de a javuló tendenciák már
láthatóak. Szerintem nem annyira rossz a helyzet, mint azt sokan
gondolják – kezdte előadását Szabó Levente.
Azt mondta, a 2008-2009-es válsággal összehasonlítva például
a bankrendszer helyzetét, jelentős javuláson ment át a szektor
Sokkal jobb a helyzet a tőkehátteret vizsgálva, a likviditást
vagy épp a nem-teljesítő hitelek arányát nézve is.
A vállalati szektor eladósodottságától elmondta, hogy sokat
javult a helyzet: a devizahitel aránya a vállalatoknál is magas volt
2008-2009-ben – nyilvánvalóan az elszállt árfolyamokat meg is érezték ezek a
cégek. Ez a mutató – a devizahitel-állomány aránya – megfordult az elmúlt
években, tehát itt is sokat javult a helyzet. Ugyan jelentősen növekedett a
hitelvolumen, de ha a GDP-hez képest vizsgáljuk a kérdést, az a bruttó
kibocsátáshoz viszonyítva 23,4 százalékon áll, ami egy egészséges struktúrát
jelent – összevetve például néhány nyugati országgal, ahol ez az arány akár
70-80 százalék.
A különböző ágazatokat tekintve számos szektor jóval
válságállóbb a várakozásoknál.
A mezőgazdaság kilátásait a bázishatásokon túl a tavalyinál
egyelőre jóval csapadékosabb időjárás is kedvezővé teszi, válságállóbbnak mondható.
A rövid távú kilátások az építőiparban és a kereskedelemben nem jók, ez a két
ágazat nehezebb helyzetben van most, míg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság,
amelyek már jobb helyzetben várják 2024-et.
Ez most nyilvánvalóan egy nehéz időszak, nem könnyű
döntéseket hozni, negyedévről negyedévre újra kell gondolni az üzleti terveket,
azokhoz hozzá lehet nyúlni, néha hozzá is kell, ez nem ördögtől való dolog –
fogalmazott Szabó Levente, aki 2024 első és második negyedévében már erősen
javuló tendenciákra számít.
Ha tényleg lemegy az infláció, amire most már jó esély van, akkor a kamatok is 10 százalék alá mehetnek, ez pedig mind a lakossági, mind a vállalati oldalon nagy lökést adhat a hitelezésnek
– hangsúlyozta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Ugyanis
azok az elhalasztott beruházások, amik nem indultak el 2022-2023-ban, jövőre
elindulhatnak, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak.
Szerinte az év végére, illetve a jövő év egészére kis
kincstári optimizmussal már mindenki nyugodtan készülhet: „mi is ezeket a
gondolatokat építjük be a terveinkbe” – zárta előadását Szabó Levente.
Balatoni András: A termelés már minden iparágban folyamatos
Az MNB igazgatója a magyar gazdaság előtt álló más kihívásokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az inflációt befolyásoló külső tényezők most kedvezővé váltak: az energia-, és gabonaárak visszaestek a válság előtti szintre. Emellett a pandémia utáni helyzet, amikor az ellátási láncok akadoztak, ugyancsak megoldódott, így a termelés immár minden iparágban folyamatos.
Panelbeszélgetés a válságokról: nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak
A 2008-as gazdasági válsághoz képest felkészültebben érte hazánkat a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború – mondta Buda Sándor, az MFB Invest Zrt., valamint EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? konferencia Nyertesek és vesztesek a 20-as évek elején című panelbeszélgetésén. A vállalatok rugalmasságán és digitális felkészültségén múlott, hogy mekkora kihívást jelentett a válságok miatti átállás. A panelbeszélgetés résztvevői eltérő véleményeket fogalmaztak meg arra a kérdésre, hogy „Vannak-e nyertesei az elmúlt három évnek?”.
Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak. „A magyar gazdaság védtelen”, ezért ha nagyobb lett volna a termelékenység és hatékonyság, akkor nem lett volna 25 százalékos az infláció.
Olyan folyamatok indultak, amelyeknek egyébként is be kellett volna indulni takarékossági okok miatt – mondta Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Az infláció gyakori változása a vállalkozások tervezési lehetőségeit is bizonytalanná tette. Mindig van valamilyen válság – ezt már Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke mondta, aki szerint ez a világ természetes rendje, a válságot pedig a vállalatoknak és az országok vezetésének tudni kell megfelelően és hatékonyan kezelni.
Bővebben >>>
Panelbeszélgetés a vásárlóerőről: Katasztrofális a vásárlási statisztika
Noah Steinberg a WING Zrt elnök-vezérigazgatója árnyaltabban látja a visszaesését: Lehet, hogy az embereknek nincs pénzük, de az is elképzelhető, hogy más most a bizalmi helyzet. A lakáspiac ugyanis így működik - mondta, és kijelentette, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben logikus nem költeni a pénzt.
Magyarországon jelenleg a legnagyobb problémát a magas infláció és a gáz ára okozza, de volt chipprobléma, emelkedtek a szállítási árak és drágultak az élelmiszerek is. Volt egy nemzetközi sokk, amit Magyarország még tetézett - közölte Pogátsa Zoltán közgazdász a Napi.hu Válságálló-e Magyarország című konferenciájának kerekasztalbeszélgetésén.
Erősíteni kell a pénzügyi struktúrákat - ezt már Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese mondta, kifejtve, hogy ezen a területen még vannak hiányosságaink, van hova fejlődni. Arra a kérdésre, hogy a tőkepiacok, hogy reagáltak a válságra, azt mondta, strukturális és ciklikus hatás is volt. Magyarország az egyik legsebezhetőbb ország a térségben, a magyar eszközárak erős nyomás alatt vannak - vélekedett.
Panelbeszélgetés a magyar gazdasági sajátosságokról: Erodálódnak a megtakarítások
