Idén is elindította országos benchmark felmérését a Behaviour magazin és a Valoro Consulting. A HR Radar a 2023-ban várható kihívásokat vizsgálja, amelyek stratégiai fontosságúak lehetnek a hazai vállalatok és döntéshozóik számára.
A felmérésben megkérdezett 287 HR-szakember és vezető véleménye alapján
az idei év legnagyobb kihívása az ár-bér spirál okozta feszültségek megoldása lesz, amellyel a cégek közel 70 százaléka küzd.
Ugyanakkor a munkaerőhiány még mindig sújtja a cégeket, ezért az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a munkaerőmegtartás lesz.
Minden második cég megreformálja bérezési rendszerét
A munkaerőhiány leküzdése érdekében a felmérés alapján minden második cég készül átalakítani a bérezési rendszerét
A cégek jóval nagyobb aránya (46 százaléka) tervez bővüléssel, mint leépítéssel a következő 12 hónapban, 33 százalékuk pedig minőségi cseréket tervez.
Mindezek miatt továbbra is kiemelt fontosságúak, 80 százalékos eredményt mutatnak a munkaerő bevonzására és megtartására irányuló intézkedések.
Ezeken a területeken toboroznak új munkaerőt
- A legnagyobb mértékben az Üzleti szolgáltatások (70 százalék),
- az IT-szektor (68 százalék),
- valamint a logisztika és közlekedési szektor (67 százalék) számol bővüléssel.
A továbbra is feszült munkaerőpiaci helyzetből adódó gazdasági helyzet erősen indikálja a bérezési rendszer újragondolását, de egyre nagyobb fókusz kerül a vezetők fejlesztésére és a megfelelő visszajelzés-kultúra, valamint a közösségek megtartó, motiváló erejére.
Felértékelődött a közösségek megtartó ereje
Jelentős versenyhátrányt okozhat a cégeknek, ha a vezetők szerepét nem ismerik fel a megtartásban, ezért a vezetői tréningek mellett az átfogó fejlesztésekre, és valódi kultúraváltásra is komoly figyelmet szükséges fordítani.
Az elmúlt évek tendenciájával szemben az is világosan kiderül a kutatásból, hogy a közösségek megtartó ereje mennyire felértékelődött.
A korábban hangsúlyosabb home office-t szinte teljesen átvette a hibrid munkavégzés, amely a válaszadók több mint 80 százalékának szervezetére jellemző.
Csupán 14 százalék dolgozik tisztán jelenléti, míg mindössze 1,6 százalék teljes home office munkavégzésben, mely jelentős csökkenést mutat a tavalyi eredményekhez képest.
