BUX 133586.12 -0,15 %
OTP 41630 0,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Szemét-ügy: egyelőre csak beszélünk a hulladék csökkentéséről

2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége, az utóbbi években azonban újra emelkedni kezdett. A növekedésből a lakossági hulladék mennyisége is jelentősen kiveszi a részét, habár az uniós átlagnál kevesebbet szemetelünk

2023. február 8. szerda, 16:16

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egyes hulladékfajták közül a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben.. Az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan csökkent, ez annak köszönhető, hogy leépültek a nagy hulladéktermelő ágazatok.

Mindezek mellett nőtt a kisebb alapanyag igényű ágazatok aránya a termelésben, és korszerűsítették a gyártási technológiákat.

Ha pörög az építőipar, több a hulladék is

Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipari beruházások mértékének változása befolyásolja, így mennyisége egyik évről a másikra jelentősen változhat.

2017-ben jelentős növekedést mutatott az ágazat, ennek megfelelően több építési-bontási hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt adtak ki, a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az építési-bontási hulladék mennyisége. 2019 óta tovább folytatódott a növekedés.

A lakosságtól közszolgáltatás keretében elszállított hulladék tömege 2014-től, ha kismértékben is, de folyamatosan növekszik, az utolsó mért adat szerint ez meghaladja a 2.5 millió tonnát. Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége 482 ezer tonna volt, aránya pedig ezen belül rekordszintre emelkedett.

2021-ben Somogy megyében volt a legmagasabb, Nógrád és Veszprém megyében pedig a legalacsonyabb a szelektív hulladékgyűjtés aránya.

Évente közel 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban

A tagországok közül 2019-ben Dániában volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége, majd Luxemburgban és Máltán. A 2004 óta csatlakozott tagállamokban mért alacsonyabb érték az alacsonyabb fogyasztással magyarázható.

Hazánk egy főre jutó települési hulladékának mennyisége (387 kg/fő) 2019-ben az uniós átlagnál 22 százalékkal kevesebb volt. A mutató értéke Romániában a legalacsonyabb, 28 százalékkal kisebb, mint Magyarországon.

Bárki részese lehet a hulladék-újrahasznosítás folyamatának

Minden háztartásnak tisztában kellene lennie azzal, hogyan kell a különböző anyagokat ápolni. Ez nemcsak a mosásra, hanem a hulladék újrahasznosítására is vonatkozik többek között ez olvasható a greenfo.hu portálon megjelent elemzésben.

Különösen a biohulladékok feldolgozása terén lehet nagy hatékonyságot elérni. Ilyenek lehetnek például a gyümölcs- és zöldséghulladékok, teafilterek vagy a kávézacc. Természetesen a kertes házakban élők sokkal több biohulladékot termelnek. Ide tartozik a lekaszált fű, a levelek vagy a növényi maradványok.

A fent említett összes biohulladékok újrahasznosítása egyre több ember számára ismert, már nagyon sokan használnak komposztálót vagy komposztgödröt. Később az egész felhasználható a talaj, a gyümölcsfák trágyázására, ezzel száz százalékos hatékonyság érhető el az újrahasznosítás területén.

Sz.Horváth Zsolt
Sz.Horváth Zsolt

Ez is érdekelhet