Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csütörtökön is folytatódott és valamivel több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben, miután több ellenzéki frakció már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány egészségügyi átalakítási terveit, ezért egész éjjel vitáztak az indítványról.
Az ellenzéki képviselők szerint ugyanaz a központosítás történik most az egészségügyben, ami korábban az oktatásban lezajlott és az sem egy sikertörténet. Nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi
szolgáltatásokat. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van,
és ezt a válságot a kormány idézte elő - mondták ellenzéki politikusok valamint, kitértek arra is, hogy ilyen terveket nem lehet bér- és költségterv nélkül benyújtani, elfogadtatni.
A reform központosító és magánkézbe kiszervező szándékát is bírálták, jelenleg évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, "és ez meg is látszik az ellátás színvonalán".
A szakma is bírálja a javaslatot
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) számára elfogadhatatlan a Takács Péter-fele egészségügyi javaslatcsomag. Erről itt írtunk bővebben.
A kamara elnöksége nem támogatja a Takács-féle reformtervet, mert annak
egyes elemei az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban
maradását is veszélyezteti .
- Átszerveznék az ügyeleti ellátást, az Országos Mentőszolgálat irányításával.
- Hozzányúlnának az alapellátáshoz. Praxiskezelő központok jönnének létre, átalakítanák a praxisok körzethatárait, így megszűnnének az üres, illetve a 1200 főnél kisebb létszámú praxisok.
- A városi kórházak területi egészségközpontokká alakulnak, amelyekben az alapellátás, a népegészségügyi prevenció és a központi ügyelet mellett egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenységek, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők.
- Centrumkórházakat hoznának létre.
- Az orvosok átvezényelhetők lennének egyik intézményből a másikba.
- Teljesítményértékelést vezetnének be.
- Létrejönne a központi várólista.
- Központosítanál a laborszolgáltatásokat.
- Ápolási osztályokat kiszerveznék, a szociális ellátást leválasztanák az egészségügyről, de ennek finanszírozása kidolgozatlan.
Így néz ki az előterjesztés
A törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az
ellátórendszerben bejár - idézi az MTI Takács Pétert, a
Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát. Jelezte: a
törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti
szabályozócsomag is.
Az alapellátási rendszerről szólva azt
mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi
körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós
népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez.
A
törvényjavaslat legfontosabb innovációjának nevezte, hogy a legkisebb
egységnek nem a települést, hanem a járást tekinti a jobb minőségű
ellátás biztosítása érdekében. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének
joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi
Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre
a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak
létesítésének engedélyezését említette.
Takács Péter hangsúlyozta:
a praxisjog nem sérül, a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen
vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb
körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik -
mondta. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól
képzett szakdolgozók alkalmazását.
A javaslattal új alapokra
helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve
Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így
nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál
cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási
szintre irányítja a beteget.
A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez
képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a
járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig,
amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a
betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat -
ismertette.
Emellett fejlesztenék a háziorvosok informatikai
felületeit, amelyek az eeszt-vel kompatibilisek lennének, emellett a
törvényjavaslat lehetőséget ad a heterogén tulajdonosi hátterű járóbeteg
szakellátó szakrendelőkben folyó szakmai, gazdasági tevékenység
felmérésére is.
A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új
irányítási modellt erősítik - mutatott rá Takács Péter. A gazdasági
irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd,
az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében,
hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.
Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap - emelte ki.
Bár
a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új
típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való
elismerésével - mondta az államtitkár. A kórházfinanszírozás
átalakításáról egyébként Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató is beszélt már a héten a Digital Health Summiton.
Borsodban indult a teszt
Takács
Péter beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új
alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak.
Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A
kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális
szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön.
Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd - tette hozzá.
