Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkenteni és nem a természetre bízni a probléma megoldását – hívta fel a figyelmet az Atommagkutó Intézet (ATOMKI) az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer).
Az ICOS adatai szerint nem stabilak a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők, amelyeket a klímaváltozás még sérülékenyebbé tesz, ezért esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor – idézi a szervezet közleményét az MTI.
Az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma összességében szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly érzékeny az éghajlati változásokra, és az emberi tevékenység is könnyen megzavarja. Utóbbira példaként említették az erdők kivágását, a zöld területek letarolását építkezés vagy útépítés céljából.
Kitértek az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, tehát mérséklik a felmelegedést.
„Nem lehet tudni, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége” – írták közleményükben.
A szén-dioxid-többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges – szögezte le az ICOS. Mindezek miatt szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.
Magyarország idén január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az ATOMKI működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, az állomás az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.
