Magyarországon hozzávetőlegesen 4 millió ember él olyan háztartásban, ahol részben vagy kizárólag szilárd tüzelővel fűtenek - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 2022. évi lakhatási jelentéséből.
A rezsiszabályok változása miatt ez a szám idén biztosan magasabb lesz; a tűzifa iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, áremelkedést és hiányokat eredményezve. A tűzifát megújuló energiaforrásként tartjuk számon és számoljuk el a klímacélok teljesítésekor - írja a Habitat, ugyanakkor túlzott használatával a fenntartható erdőgazdálkodást veszélyeztetjük, a nem megfelelő tüzelőanyagok pedig súlyos légszennyezéshez vezetnek.
Ebbe sokan belebetegedhetnek
A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt lakossági szilárd tüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek.
Borítékolható, hogy idén télen a szilárd tüzeléssel járó légszennyezés lényegesen meg fog ugrani, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent a társadalom egészének, mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.
Magyarországon jelenleg az egyetlen kimondottan szilárd tüzelőt használó háztartásoknak szánt állami támogatás a 2011-ben indított szociális tüzelőanyag program, amelynek kerete 2018 óta minden évben, – a szükségletektől és az áremelkedéstől függetlenül idén is – ötmilliárd forint.
Ez az összeg nagyságrendekkel marad el a lakásfelújítási- és napelem-pályázatok keretösszegétől, valamint a rezsicsökkentésből származó lakossági megtakarítástól - hangzott el a Habitat sajtótájékoztatóján. A szervezet a program reformjára szólítja fel ismételten a kormányt, véleményük szerint a támogatás keretösszegét legalább húszmilliárd forintra kellene megemelni, és a jelenleg az önkormányzatokat terhelő szállítási költséget is bele kellene foglalni.
Az egyetlen jövőképük télen, hogy az aznapot kell túlélni
- fogalmazott Rostás Ari, a mélyszegénységben élő embereket támogató Fényhozók Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja.
Egy olyan extrém tűzifa igényre kellett választ adni, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa. A tűzifa felvevőpiaca a legóvatosabb becslések szerint is 7-8 százalékkal, de akár 20-30 százalékkal is megnőtt- mutatott rá Bódis Pál, WWF Magyarország erdő program szakértője.
Ez a programot nem a mélyszegénységben élőknek találták ki
Pedig a mélyszegénységben élőknek ez az egyetlen program, ami segítség lehetne. De a Habitat szerint a hatósági áras tűzifaprogramot nyilvánvalóan nem a legszegényebbeknek szánták,
hiszen 10 köbméter tűzifa hatósági áron is 300 ezer forint.
Ennyit egy igazán rossz helyzetben lévő család egyben nem lát - emelte ki Bódis Pál, majd hozzátette - ráadásul ezt a fát haza is kell tudni szállítani, ami ismét költség, és megfelelően feldolgozni.
Fontos egy jó kályha
A feldolgozás fontosságát Kohán Károly, kályhaépítő szakember is kiemelte, aki mindenekelőtt a lakossági edukáció és az energiahatékonyság szerepét hangsúlyozta. A fatüzelés, ha jól csináljuk, fenntartható és környezetbarát lehetne. Ráadásul kellőképpen hatékony tüzelőberendezések használata esetén sokkal kevesebb fát kéne kivágni.
Egy 100 ezer forintos, átlagos barkácsáruházi kályha nem tartja a hőt, alacsony hatásfokú és környezetszennyező. Egy modern, jól megépített kályha viszont ugyanannyival jobb teljesítményre képes, mint a mai 4-5 litert fogyasztó autók, a szüleink szocializmusbeli, 12-13 litert megevő autóival összehasonlítva. Ezzel Bódis Pál is egyetértett; ha megfelelően fejlett technológiával használnánk a tűzifát, a negyede elég lenne, ezzel óriási nyomást vennénk le az erdőkről. Ehhez azonban az egész régióban ilyen hatékonyságra van szükség, különben exportra termelés történik majd.
