A magyar gazdaság éves szinten 6,5 százalékkal nőtt a második negyedévben a részletes adatok szerint, amelyek megegyeznek az első becslésben szereplő dinamikával.
A termelési oldalon lényegében a szolgáltatások húzták a növekedést, ez a szektor 5,7 százalékponttal részesedett a 6,5 százalékos növekedésből. Az ipar az ellátási problémák, az alap- és nyersanyagok, valamint az energia árának emelkedése miatt visszafogottabban 0,9 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az építőipar semlegesen szerepelt, nem növelte, de nem is húzta vissza a teljesítményt. Az aszály miatt a mezőgazdaság viszont jelentősen 1,1 százalékponttal fogta vissza a GDP növekedését.
A másik - a felhasználási - oldal is kiegyensúlyozatlan képet mutat. A belső fogyasztás élénkülése miatt a végső fogyasztás 5,4 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez, miközben a beruházásokat is magában foglaló bruttó állóeszköz-felhalmozásnak csak 0,7 százalékpont köszönhető. Az export szintén mérsékelten járult hozzá a fejlődéshez, 0,3 százalékponttal részesedett a 6,5 százalékos gazdasági növekedésből.
Gyengélkedés, hanyatlás, keresletcsökkenés
A harmadik negyedéven várhatóan negyedéves összevetésben stagnálásközeli eredmény várható, a negyedikben pedig már inkább visszaesés valószínűsíthető - prognosztizál Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A gyengülő teljesítményben az építőipar gyengélkedése, valamint a mezőgazdaság hanyatlása mellett az is szerepet kap, hogy az ipari termelést visszafogják a különféle problémák. A második negyedéves növekedésben kiugró szerepet játszó szolgáltatásoknál nagy fékezés várható a lakossági kereslet csökkenése miatt.
E kedvezőtlen tényezők minimum a jövő év második feléig kitarthatnak - véli a prognoszta, aki szerint a 2022 egészében várható 5,5-6 százalékos GDP-növekedés 2023-ban 1 százalék körüli szintre lassulhat.
