Nem támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálást az egészségügyben. A MOK szerint az alapbérnek mindenkire vonatkozóan a bértábla alapján egységesnek kell lennie, ez egészülhet ki szakterületi és pozicionális pótlékokkal és mozgóbér jellegű ösztönzőkkel. Az utóbbi két kategória forrása nem lehet az alapbér – írta az orvosi kamara Takács Péternek, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának címzett levelében.
A kamara szerint ugyanakkor a betegbiztonság és az ellátás színvonalának javítása
miatt szükség van az ellátás minőségének, az egyes intézmények,
részlegek teljesítmények összehasonlító mérésére, publikálásra.
De, mint ahogy azt a levélben írják:
az indikátorrendszer bevezetéséhez komolyabb előkészítést igénylő metodikára van szükség és tesztidőszak bevezetését is javasolják.
A kamara szerint a differenciált minősítési rendszer bevezetése előtt
körülbelül 20 ezer minősítés elkészítésére és a jogorvoslati feltételek
kidolgozására van szükség, hogy az ne ellenállást és megosztottságot
eredményezzen, mely szintén veszélyeztetné az egyébként is törékeny
egészségügyi rendszert.
Azt is rögzíteni kell, hogy a teljesítmény
és minőség mérése az ellátórendszer, a szakterületek sokszínűsége, a
tevékenységek eltérő formája, jellege miatt nem oldható meg egyetlen
egységes indikátor rendszerrel. Példaként említik, hogy nem lehet azonos
indikátora egy szívsebésznek, egy háziorvosnak és egy krónikus
belgyógyászaton dolgozónak.
A szakdolgozói bérekkel kapcsolatban elmondta, hogy az ápolók bruttó átlagkeresete az orvosi bérek harmadát sem éri el.
A bérolló kinyílt:
- az orvosok bruttó 1,9 millió forintot keresnek,
- addig a szakdolgozók bére bruttó 545 ezer forint körül alakul.
A MOK azt is többször hangsúlyozta: hogy szükség lenne az eltérő jellegű terhelések és felelősségi szintek elismerésére a bérben, például pótlék vagy jutalmazási rendszeren keresztül, és egy legális ösztönzés kialakítására és bevezetésére.
A MOK elnökségének álláspontja:
- Támogatják a teljesítmény és a minőség mérését, ugyanakkor nem támogatjuk a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálást az egészségügyben.
- A minőség mérése - akár egyénre lebontva is - elsősorban a betegbiztonságot, a minőség javulását, a folyamatos fejlődést, a tanulást kell, hogy támogassa.
- Az egyéni teljesítmény mérése önmagában, az intézmény - részleg teljesítményének mérése nélkül nem vezethető be.
- A minőségi indkkátorrendszer bevezetéséhez komolyabb előkészítést igénylő metodikára van szükség.
- Az alapbér emelését a törvény szerint kell végrehajtani, ez nem lehet a teljesítmény alapú bérezés alapja. Ez pedig az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény alapján 2023. január 1-től esedékes.
