BUX 139006.71 -0,56 %
OTP 45650 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Itt a lista, hogy miből kell jövőre emelt érettségit tenni

A felsőoktatási felvételi rendszert 2024-től alakítják majd át, jövőre még a az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük.

2022. augusztus 5. péntek, 10:28

Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nyilvánosságra hozták, hogy 2023-ban a felsőoktatása való jelentkezéshez melyik szakon miből kötelező az emelt szintű érettségi – írja az Eduline.hu.

A
táblázatok tartalmazzák az adott képzési területen az egyetemek által
közösen kiválasztott és a felvétel feltételéül meghatározott érettségi
vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét.

A diákoknak még a tanévkezdés és a fakultatív tantárgyak kiválasztása előtt érdemes jól átgondolni, hogy 2023-ban miből tesznek emelt szintű érettségi vizsgát. Bár a felvételi rendszer 2024-ben átalakul, jövőre az eddig megszokott
rendben zajlik majd, azaz minden alap- és osztatlan képzésre
felvételizőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie.

Megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget

Csák János innovációs és kulturális miniszter még július végén jelentette be, hogy 2024-től átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget. Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszert fogadott el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez - mondta a tárcavezető.

2024-től a felsőoktatási intézmény az 500 pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet majd 100 pontról,

valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, azaz arról, hogy mely esetekben szükséges emelt, vagy középszintű érettségi – mondta Csák János.

Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet