2021-ben az előző évhez képest 4,3 százalékkal emelkedett az Európai Unió 27 tagállamának (EU-27) aggregált villamosenergia-fogyasztása, ami így csaknem megegyezett a 2019-ben mért volumennel - írja a MEKH éves jelentésében. Az áramtermelése is hasonló ütemben nőtt az EU-27-ben, de az nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet.
A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia a MEKH szerint, mivel a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1 százalékos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban.
2020-hoz képest 2021-ben EU 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás viszont hat százalékkal növekedett.
Szén, szén
2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.
A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak marginálisan emelkedett az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés (+4,2 TWh). 2021-ben az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá, és a szénalapú termelés mintegy ötödével emelkedett, miközben a gáztüzelésű erőművek termelése 6,3 százalékkal lett alacsonyabb az előző évhez képest.
Az EU-27 országokban a fosszilis energiaforrások villamosenergia-termelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a szén-dioxid-mentes technológiák súlya kismértékben (62,9 százalékról 62,2 százalékra) csökkent. Az időjárásfüggő megújulók szerepe ennek megfelelően 33,4 százalékról 33,1 százalékra mérséklődött.
Ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya mintegy két százalékponttal, 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását. A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt a lignit alapú termelés nálunk tovább csökkent.
