Ha január, az adóváltozás biztos
A személyi jövedelemadózásban (szja) fontos változás lesz: január első napjától kezdődően a 25. életévüket be nem töltött fiatalok munkabére, más nem önálló tevékenységből és egyes önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelme után az előző júliusi bruttó átlagkereset (2021. júliusban 433,7 ezer forint) szintjéig nem fizet szja-t (ez a lépés évi 140 milliárd forint kieséssel jár a büdzsé számára).
Az egyéni vállalkozóknak jövőre jobban megéri átalányadózást választani, mivel a bevételi értékhatár az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (ez jövőre 20 millió forint) emelkedik és az egyes tevékenységekre alkalmazható költséghányadok is kedvezőbbek lesznek.
Szombattól külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme, így e jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható.
Jövőre nem csökken újabb termék általános forgalmi adójának (áfa) kulcsa, de 2022-től már lehetőség lesz az adó elévülését követően is, az ok bekövetkezését követő 1 éven belül arra, hogy az adóalany az adóhatóságtól kérelmezze az eladónak tévesen megfizetett áfa visszafizetését. Az áfabevallási tervezettel kapcsolatos előírásokat átmenetileg hatályon kívüli helyezték, így – a korábbi tervekkel szemben – a közeljövőben a NAV nem készíti el a vállalkozások áfa-bevallását.
Továbbra is hatályban marad viszont a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén.
Január első napjától megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökken a jelenlegi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is 13 százalékra csökken.
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2022-től 1 százalékponttal, 10 százalékra csökken. A kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adója (hipa) – 2021-hez hasonlóan – feleződik, azaz legfeljebb 1 százalék lehet, ha a cég árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok nem emelhetik az adókat a 2020. december 20-án fennálló szabályokhoz képest.
Jövőre az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek közé bekerül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott eszköz, juttatás könyv szerinti értékének 20 százaléka, alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka. Ha a juttatás közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetemnek vagy annak fenntartójának történik felsőoktatási támogatási megállapodás keretében, az adózás előtti eredményt csökkenti a juttatás 300 százaléka (egyéb felsőoktatási intézménynél 50 százaléka).
2022-től megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége.
Hogyan nőnek a keresetek?
Szombattól a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint lesz. A nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 ezer forint lesz, ami jelentős emelkedés, hiszen a nettó minimálbér 2021-ben 111 321 forint, 2020-ban 107 065 forint, 2019-ben pedig 99 085 forint volt. A kötelező legkisebb munkabérnél a munkáltató összköltsége 234 ezer forint, a garantált bérminimumnál pedig 304 200 forint lesz.
Bár közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik januártól: 85 ezerről 100 ezer forintra nő, ám továbbra is látványosan elmarad a legkisebb bértől.
A különböző prognózisok szerint 2022-ben a bruttó keresetek átlagosan a minimálbérnél kevésbé, mintegy 13-14 százalékkal emelkednek, ami 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést eredményezhet.
Emelkedik a háziorvosi és fogorvosi praxisokban elérhető orvosi bértámogatás összege 2022. január 1-jétől. Az emelkedés mértéke a praxisközösségek kategóriáiban 2020-hoz képest meghaladja a 40 százalékot, ezen felül a bért terhelő közterhek is csökkennek.
Januártól 20 százalékos béremelést kapnak a kultúra területén dolgozók, emellett 10 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók is.
Így járnak a nyugdíjasok
Szombattól véget ér egy hosszú folyamat: eléri utolsó szakaszát a nyugdíjasoknál a korhatáremelés. Az öregségi nyugdíjba vonulás korhatára 2014 óta, 62 évről, sávosan emelkedett. A korhatáremelést még 2009-ben, a Bajnai Gordon vezette kormány javaslatára fogadta el a parlament. Jövőre az 1957-ben születettek mehetnek nyugdíjba.
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Bár 2022-ban továbbra is (immár tizenötödik esztendeje) 28 500 forint marad az öregségi nyugdíjminimum, az árvaellátás minimális összege duplájára, 50 ezer forintra nő, míg az általános nyugdíjemelés 5 százalék lesz.
Az átlagnyugdíj a 2021. novemberi 1,2 százalékos emelés után jelenleg 153 290 forint, ez az összeg 2022. januárban az 5 százalékos emelés után 160 960 forintra emelkedik. A havi 7670 forintos emelés éves szinten mintegy 92 ezer forintos pluszt jelent az "átlagnyugdíjas" számára.
Több út is fizetőssé válik januártól
Holnaptól díjkötelessé válik
több magyarországi autópálya-szakasz az e-matrica rendszerben. Ez
érinti a motorkerékpárokat, a személyautókat, a 3,5 tonna alatti
tehergépkocsikat, a buszokat és azok vontatmányai.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) rendelete alapján fizetőssé válik a
- az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza,
- az
M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az
M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes), - az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza,
- és az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza.
Az e-matricák ára 4,9 százalékkal emelkedik.
Kezdődik a kamatstop
Szombattól hatályos a fél évre szóló kamatstop. A jegybank becslése szerint mintegy 20 milliárd forintot nyernek most azok az adósok, akik változó kamatozású jelzáloghitelben ülnek, és akiknek a törlesztőrészlete növekedett, vagy a következő hónapokban növekedni fog. A jogszabály azokat a már folyósított, referencia kamatlábhoz kötött (változó kamatozású) fogyasztói jelzáloghitel-szerződéseket érinti, amelyek kamatlába 2021. október vége és 2022. június vége között növekszik. A bankok vesztesége nagyobb, mintegy 30 milliárd forint körüli lesz.
Újra fizethetnek osztalékot a bankok
Januártól ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is, a jegybank ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását. A döntés indoka, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági bizonytalanságok mostanra csökkentek, gyors gazdasági kilábalás indult meg, ami mérsékli a hitelintézetek tőkehelyzetével kapcsolatos kockázatokat is.
Vége a lejárt okmányok korszakának
Nem várhatnak tovább azok, akik lejárt személyivel, műszaki vizsgával, jogosítvánnyal jártak eddig. Január 1-től ugyanis hatályát veszti az
okmányokról és ügyintézésről szóló kormányrendelet, amely szerint a
veszélyhelyzet után 60 napig érvényesek a papírok. 2022. június 30-ig
mindenkinek meg kell hosszabbíttatnia a lejárt okmányait, műszaki
vizsgáját.
Gyorsabb és egyszerűbb lesz az ügyintézés
Január elsejétől gyorsabb és egyszerűbb lesz az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével: a lakossági ügyfelek kezdeményezhetik, hogy okmányadataik változtatásairól elektronikusan kapjanak értesítést a velük szerződésben álló közművek és cégek, kiváltva a személyes ügyintézést. Ezentúl elég lesz egyszer bejelenteni a kormányhivatalnak, és az
állampolgárok felhatalmazása alapján a szerződött szolgáltatónál
elvégzik a munkát az emberek helyett.
Érzékeny változás jön a patikákban
Egy decemberben elfogadott törvénymódosítás nyomán szombattól csak gyógyszerészek vagy szakasszisztensek szállíthatják ki a vény nélküli, neten megrendelt gyógyszereket is, ami lényegében e szolgáltatás megszűnését jelenti Magyarországon az interneten.
Módosulnak a lakástámogatások feltételei
Változnak egyes lakástámogatások feltételei is, ebben érintett a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) és az otthonfelújítási támogatás. Így például megelőlegező kölcsönt többször is igényelhet egy család – jellemzően
különböző lakáscélok megvalósítására -, szombattól azonban bevezetnek egy
új feltételt. Csak akkor kaphat a család csok támogatást másodszor is
vállalt gyermekre, ha az első alkalommal vállalt gyermekek megszülettek,
vagy ha a meg nem született gyermekek után kapott támogatást a család
maradéktalanul visszafizette az állam felé.
Tovább tisztulhat a földpiac
Ezentúl a földhasználók készpénz helyett csak átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetik majd ki a tulajdonosoknak a termőföldek haszonbérleti díjait. A változtatások a földpiaci visszaélések ellen irányulnak, és fellépnek az aránytalan bérleti díjakkal szemben is. Aránytalanságok esetén az agrárkamara a földhivatali haszonbérleti határozatokat akár perekkel is megtámadhatja.
Sokféle változás lesz a társasági jogban
A Polgári törvénykönyv változtatása nyomán szombattól már nem lesz kötelező, hogy az üzletrészek
összeolvadjanak, ha egy tag szerzi őket meg. Eddig ugyanis
jogértelmezési nehézséget okozott, azon üzletrészek összeolvadása,
amikor egy tag átruházással, örökléssel, vagy egyéb módon megszerzett a
sajátján kívül más üzletrészt is. A jogszabály – e rendelkezést
egyértelműsítve és megváltoztatva – január elsejétől úgy rendelkezik,
hogy egy tagnak több üzletrésze is lehet.
Új rendelkezés az is, hogy a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséhez a
tagok vagy az alapítók legalább háromnegyedes többsége szükséges,
ellentétben az eddigiekkel, ahol társasági formánként volt meghatározva,
hogy melyik társaságnak milyen szavazati arányra van szüksége a jogutód
nélküli megszűnéshez.
Még vonzóbb lesz a babakötvény
A fiatalok Start-számlájára (babakötvény)
történő befizetések után adott éves állami támogatás 6 ezerről 12 ezer
forintra nő, illetve 12 ezerről 24 ezer forintra emelkedik a nevelésbe
vett gyermekeknek járó támogatás. A magasabb összegű támogatás az eddigi
évi 60 ezer forint megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint
megtakarításra ösztönözheti a családokat, miközben a vonzó kamat
(infláció plusz 3 százalék) marad.
Máshogy gyűjtik a szelektív hulladékot
Január 1-jétől az FKF valamennyi begyűjtési rendszerében (házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetek, lakossági hulladékudvarok) az italos kartondoboz, mint a Tetrapak átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárga fedelű tartályokba, a kék fedelű tartályokban ezen túl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető Budapesten.
Nyitva van az üvegkapu
Az online kasszákhoz hasonlóan az építőiparban is bevezetik a korábbinál szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettséget, a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységeknél. Az újonnan induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek folyamatos nyilvántartásban (Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer - Üvegkapu) kell vezetnie az építkezés területére belépő foglalkoztatottak és alvállalkozók ki- és belépési adatait.
