Megütközést keltett, hogy a magyar hadsereget Kabulban segítő, a tálib megtorlás elől Magyarországra menekített afgánokra nem a számukra kedvezőbb menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárás várt itthon - írja a Népszava. A Belügyminisztérium a Népszava kérdésére ezt azzal magyarázta: „A kimenekítettek többsége nem rendelkezik semmilyen okmánnyal. Ebből következően az első feladat minden kétséget kizáró azonosításuk, s csak azt követően lehet magyarországi tartózkodásuk jogcíméről döntést hozni.”
A BM válasza meglepő, mert a külügy szerint pontosan tudták, kiket hoznak haza. Magyar Levente külügyi államtitkár legalábbis korábban azt állította: A magyar repülőgépre felszálló afgánokat előzetesen a nemzetbiztonsági szakszolgálatok átvilágították, így olyan nem jöhet Magyarországra, akit "ne ismernénk", hiszen ezek az emberek éveken át dolgoztak a magyar csapatokkal.
Meglehet, az apparátust épp a saját, az EU által élesen bírált menekültügyi törvénye köti gúzsba. E szerint a menekültügyi kérelmet megelőző szándéknyilatkozatot a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen kellene benyújtaniuk az érintetteknek.
Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint az úti okmányok hiányára való hivatkozás ebben a kontextusban „jogilag értelmezhetetlen.” Szerinte a menekültjogi eljárásnak eddig sem volt feltétele az érvényes úti okmányok megléte, az itt korábban menekültstátuszt kapottak túlnyomó többsége is érvényes úti okmány nélkül érkezett Magyarországra.
