Az állam 121 milliárd forintot fizetett ki bevándorlóknak

Több mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a héten a legutóbb lejárt letelepedési kötvény-sorozat után. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a most december 20-án lejárt ötéves sorozatban ugyanis 335,85 millió euró volt.

A letelepedési kötvények diszkontkötvények, a jegyzésük idején a vásárló nem fizette ki a teljes névértéket, hanem annál alacsonyabb, diszkont árfolyamon jutott hozzá. A futamidő végén az állam a névértéket fizeti ki a vevőknek, így jutnak hozzá - a most lejárt sorozat esetében - az évi 2 százalékos hozamhoz.

A magyar állam persze nem csak ezt a 2 százalékot bukta el az elmúlt öt évben ezeken az eurós kötvényeken. A mostani sorozatot nagyjából 310-315 forint közötti euróárfolyam mellett jegyezték le annak idején, most pedig 360 forint körül van a keresztárfolyam. Vagyis a forint gyengülésén további 15 százalékot veszített az állam öt év alatt.

Csaknem 1 milliárd euró van még bent

A mostani az egyik legnagyobb letelepedési kötvénysorozat azok közül, amelyek még nem jártak le. A tavaly lejárt sorozatban 445,5 millió euró volt, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam. Összesen nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata van még hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.

A letelepedési kötvények forgalmazását 2019-től szüntették be végleg, addigra a konstrukció számos kritikát kapott. Az ellenzői kifogásolták egyebek között azt, hogy a magyar állam 250 ezer, majd később 300 ezer euróért ad letelepedési vagy tartózkodási engedélyt külföldieknek a schengeni övezet területére, holott a kommunikációjában folyamatosan támadja a bevándorlókat. Letelepedési kötvényt viszont kapott a sajtóban megjelent hírek szerint egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, és az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja is.

A legtöbb bírálatot azonban nem is a letelepedők, hanem a kötvény közvetítésében részt vevő cégek miatt kapta a konstrukció. A kötvényt ugyanis jellemzően offshore cégek árusították, amelyek busásan megszedték magukat a közvetítés során. Az ezzel kapcsolatos adatokat viszont titkolták, a G7 portál is csak hosszú pereskedés után tudta meg, hogy nagyjából 162 milliárd forintot tettek zsebre a kötvények közvetítésével foglalkozó cégek, amiből 60 milliárd forint olyan hozam volt, amit az adófizetők fizettek ki.

A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.

Az állam azt állította, megérte

Az ÁKK mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy a letelepedési kötvényt megérte kibocsátani. A program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai - közölte a központ 2018 októberében, miután napvilágot látott a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása, amely szerint letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország.

A lakosság számára elérhető hároméves Prémium euró magyar állampapír (korábban Prémium euró magyar államkötvény) kamata 2013 után végig magasabb kamatozású volt, mint a letelepedési államkötvény hozama. Ráadásul a letelepedési kötvények után jutalékot sem kellett fizetni a forgalmazóknak. Az ÁKK ezért úgy számolta, 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium euró magyar állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki.