A napilap értesülése szerint a kormányzat mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi betegellátási kört. A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: "a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni." Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek.
Egy praxisközösségben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek - ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt, a megoldással kevesebb orvossal lehet több szolgáltatást nyújtani, ami azért fontos, mert jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen.
A javaslat szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna, ami legfeljebb arra elég, hogy a praxisközösségek segítőinek bérét fedezze.
Egy a lapnak nyilatkozó Pest megyei háziorvos úgy vélte, önmagában a praxisközösség nem megoldás sem az üres körzetekre, sem a bérproblémára. A kötelező csoportpraxisokba szerveződéstől pedig kifejezetten óvott. Egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna.
Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért azzal, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. Úgy vélte, szerencsés lenne, ha a kormány ezúttal nem követné el azt a hibát, amit a béremeléssel kapcsolatos jogalkotással történt. Azaz a háziorvosokkal kapcsolatos változtatásokat széles körű egyeztetések előzzék meg.
