Az előző öt parlamenti ciklus utolsó hónapjait vizsgálva kiderül, hogy szinte mindegyik kormány lejjebb vett a jogalkotás tempóján. A törvényeket és a kormányrendeleteket nézve a korábbi teljesítményéhez képest a legnagyobb jogalkotási féket az első és a második Orbán-kormány teljesítménye mutatta: 42 százalékkal kevesebb törvényt vagy kormányrendeletet fogadtak el, mint a "nem választási években" - írta elemzésében a Policy Agenda.
Szélesebb értelemben nézve a törvényhozás és a kormány munkáját, a határozatokat is számításba véve a legaktívabb munkát 2014-ben a második Orbán-kormány végezte. Ez azonban kizárólag a sok kormányhatározatnak köszönhető, amelyeknek 33 százaléka uniós források odaítéléséről vagy azokkal kapcsolatos döntésekről szólt. Korábbi kormányzati ciklusokban vagy egyáltalán nem volt döntés az EU-s forrásokról, vagy az EU költségvetési időszaka miatt nem a magyar választások évében igényelt jelentősebb jogalkotási munkát.
Nehéz előre látni, hogy pontosan mi várható a választásokig hátralévő négy hónapban - vélik a kutatók. A kormány a jogszabályoknak megfelelően decemberben elküldte törvényalkotási programját a tavaszi ülésszakra. Ebben összesen egy törvényt tüntettek fel, ez pedig 2006 óta a legalacsonyabb szám, igaz nem sokkal marad el a négy évvel ezelőtti adathoz képest (kettő) - a 2010-es hét, valamint a 2006-os huszonnyolc után.
| Év | Összesen | Törvény (ebből nki) |
OGY határozat | Kormányrendelet | Kormányhatározat |
| 2014 | 363 | 16 (9i) | 10 | 118 | 219 |
| 2010 | 248 | 37 (16) | 9 | 112 | 90 |
| 2006 | 175 | 43 (18) | 9 | 84 | 39 |
| 2002 | 126 | 9 (8) | 17 | 68 | 32 |
| 1998 | 223 | 36 (8) | 36 | 92 | 59 |
| Forrás: Policy Agenda | |||||
Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy választások előtt nem lehet még körülbelül sem tervezni, hogy a kabinet milyen ügyekkel akar foglalkozni. A harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta ugyanis megszűnt a kormánynak az a jogszabályi kötelezettsége, hogy nyilvánossá tegye munkatervét. Ez a kötelezettség korábban tartalmazta, hogy mely tárcák milyen előterjesztéseket készítenek a kormány számára, és azokat mikor tárgyalják.
Mára kiderült, hogy a parlamenti jogalkotásnak csak egyik kiindulópontja a kormány tevékenysége. Éppen a Fidesz által meghonosított - igaz ebben a ciklusban már visszafogott - frakciókormányzás miatt, sok javaslat a kormánypárti képviselőktől ered.
A parlament előtt jelenleg szereplő 31 törvényjavaslat közül hatot a kormány nyújtott be, tízet kormánypárti képviselők, hármat valamelyik parlamenti bizottság és a maradék tizenkettőt az ellenzéki képviselők. A kormány jogalkotási programja alapján ezek közül háromnak a zárószavazására kerülhet sor (területrendezési tervről szóló törvény és két nemzetközi szerződés). Kicsi annak a valószínűsége, hogy a parlament egyetlen ellenzéki javaslatot is elfogadjon, és emellett vannak még olyan kormánypárti kezdeményezések is, amelyek akár évek óta hevernek a parlament előtt (például az egyháztörvény módosítása) - írta a Policy Agenda.
Címlapkép forrása: Shutterstock
