Magyarországnak az a szándéka, hogy központi elhelyezkedését kihasználva egyfajta logisztikai központja legyen a régió és Kína közötti kereskedelmi áruforgalomnak, amelyet megerősítenek a közelmúltban elhatározott infrastrukturális fejlesztések, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal - nyilatkozta a miniszter, aki részt vett az Agra nemzetközi vásáron és kétoldalú megbeszélést folytatott Han Csang-fu kínai mezőgazdasági miniszterrel.
A keleti nyitás politikája és a kínai Egy övezet, egy út program összhangban van egymással, amelybe beleilleszkedik a Budapest-Belgrád vasútvonal és logisztikai központ - véli Fazekas, aki szerint Kína baráti országnak tekinti Magyarországot és fontos stratégiai partnernek Közép-Kelet-Európában. (Nem várt versenytársuk akadhat a magyaroknak: a lengyel kormány és a vállalkozók ambíciója is az, hogy megjelenjenek az EU-n kívüli piacokon is - erről itt olvashat.)
"Az elmúlt hat évben exportunk nyolcszorosára nőtt Kínával és 67 millió euró értékben exportáltunk többek között agráripari-termékeket, például borokat, mintegy 11 ezer hektolitert, ezért Kína a negyedik legnagyobb célországunk" - részletezte a tárcavezető. Magyarország rendelkezik a közép-európai országok közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába.
Összességében Kína Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő. A teljes export meghaladta az 500 milliárd forintot, ebben pedig a mezőgazdaság és élelmiszeripar is fontos szerepet töltött be - közölte Fazekas Sándor az MTI-vel.
A miniszter szerint a fejlődés egyik lehetősége az internetes, úgynevezett e-kereskedelem, amely egyre inkább terjed Kínában is, és ami az áruk közvetlen, versenyképes áron történő értékesítését teszi lehetővé, ezért ennek fejlesztésében mindkét ország érdekelt.
