Mindezt a parlament újraindulásakor, február 15-én kell majd valamilyen módon, jogszabályi szinten megjeleníteni.
A fideszes politikus szerint olyan béremelés, amely után a magyar emberek azt mondják, \"most már elégedett vagyok a béremmel\", biztos nem lesz. Mindig lehet két forinttal többet keresni - mondta -, és \"hajlamosak vagyunk elfelejteni, honnan indultunk\". Emlékeztetett arra, hogy az év első 8 hónapjában 7,5 százalékkal nőtt a reálbér, és ezzel 44 hónapja folyamatos a növekedés.
Bár Magyarország az európai uniós országok közül nem a legfejlettebbek között van, de a hasonló adottságú országok feltételei alapján Magyarország jól teljesít. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője rámutatott: soha nem látott előrelépés történt, hogy bekövetkezzen a teljes foglalkoztatás, a foglalkoztatottak száma a korábbi 3,4 millióról 4,3 millióra nőtt, emellett a magyar munkaerő egy része, mintegy 340-350 ezer ember az unióban dolgozik.
A bérpolitikát úgy kell alakítani, hogy a nem Magyarországon dolgozó magyar munkaerő száma kezelhető maradjon, nem úgy mint Bulgáriában, ahol a lakosság mintegy harmada elment az országból. Magyarországon ez az arány 10 százaléknál kevesebb, ami \"belesimul az európai országok átlagába\".
A frakcióvezető képtelenségnek nevezte azt, amit az ellenzék állít, hogy a \"rettenetes\" magyar élet-, munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt \"menekülnek el\" sokan az országból. Kósa Lajos szerint akkor kell valamilyen magyarázatnak lennie arra, hogy a legnagyobb népesség, amely nem hazájában dolgozik, az a német, több mint 1,5 millióan nem a hazájukban dolgoznak.
