A jelentést március végén fogadta el a GRECO (Group of States against Corruption, az Európa Tanács keretében működő Korrupcióellenes Államok Csoportja). Ennek azért van jelentősége, mert ezek szerint tudhatta a kormány, hogy milyen ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára a GRECO, mégis úgy fogadta el az új antikorrupciós programot, hogy ezekből szinte semmit nem vett figyelembe. Különösen fájó ez a vagyonnyilatkozatok tekintetében, hiszen pont ezen a területen fogalmaz meg súlyos hiányosságokat a GRECO jelentése - írja blogbejegyzésében a K-Monitor.
A jelentés itt olvasható magyarul.
A kormányprogram K-Monitor által is véleményezett tervezete még számos konstruktív javaslatot tartalmazott, amelyek részben reflektáltak volna a GRECO most nyilvánosságra hozott ajánlásaira (és az EU 2014-es antikorrupciós jelentésére is), a végső változatból azonban kikerül szinte minden érdemi korrupció elleni lépésre való utalás is. A GRECO jelentésben kiemelt problémák nagyrészt megegyeznek azokkal az észrevételekkel, amelyeket a hazai korrupcióellenes civil szervezetek is hangsúlyoztak az elmúlt években - írja a K-Monitor közpénzfigyelő iroda blogjában.
Kemény dorgálás jár a vagyonnyilatkozati és összeférhetetlénségi szabályok elégtelensége miatt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlságosan erős jogkörei és a központosított ügyészi rendszer miatt. Utóbbinál különösen kockázatos a legfőbb ügyész megválasztásának módja és a rendkívül széles utasítási jogköre, továbbá az ügyelosztás és fegyelmi eljárások szabályozása, mivel ezek lehetőséget adnak visszaélésekre.
A GRECO legfontosabb megállapításai, ajánlásai a képviselőkre, illetve a bírák és ügyészek helyzetével kapcsolatban a K-Monitor blogbejegyzésében olvashatók
