Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az erről szóló egyetértési megállapodást pénteken írták alá a horvátországi Dubrovnikban energiaügyi miniszteri, illetve a minisztereket képviselő tárcaszinten. A közép- és délkelet-európai régió 15 országa abban állapodott meg, hogy leküzdik azokat a technikai és szabályozási akadályokat, amelyek hátráltatják a térségben az ellátás biztonságát, illetve a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását.
A szóban forgó 15 együttműködő ország Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat, de a megállapodás kidolgozásában szintén részt vett.
A megállapodás - olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény közleményében - megnyitja az utat az európai energiapiacok szorosabb integrációja előtt, valamint a stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül \"hozzá fog járulni a beruházási környezet fejlesztéséhez\".
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy \"most vagyunk a legközelebb\" a magyar-horvát interkonnektor megvalósulásához. \"Azt, hogy Zágráb kérvényt adott be az Európai Bizottsághoz a projekt időbeli eltolásáért, barátságtalan lépésnek tartjuk, és reméljük, Brüsszel ezt nem engedélyezi\" - tette hozzá. Szijjártó Péter elmondta, egyeztetett Amos Hochsteinnel, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottjával, aki nagyon támogatja a projektet. Amerikai oldalról felmerült az úgynevezett \"lebegő\" terminál létrehozása, amely a hagyományosnál olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető, az azonban Horvátországon múlik, milyen döntést hoz - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország bármelyik megoldásban érdekelt.
A harmadik projekt a magyar-román interkonnektor kétirányúsítása, melynek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hosszú távon 4,4 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitást tehet lehetővé Magyarország irányába.
Brüsszeli megítélés szerint a stabil és alkalmazkodóképes, előretekintő éghajlatpolitikát folytató energiaunió létrehozásának előfeltétele a megfelelően összekapcsolt uniós energiapiac, ahol biztosított az energia határokon keresztül történő szabad áramlása, és amely szavatolja, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjön el az uniós energiahálózatoktól.
Együttműködés: vezetéképítés, kétoldalú vezetékek
A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos közös munka nem csak új földgázvezetékek építésére, de emellett a már rendelkezésre álló infrastruktúra lehető leghatékonyabb működtetésére is összpontosít, például a kétirányú áramlás lehetővé tétele révén. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben számos infrastrukturális projekt kiemelt prioritásként szerepel. Ilyen például a transzadriai csővezeték (TAP), a horvátországi LNG terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint általánosságban véve az infrastrukturális projektek finanszírozása a piaci szereplők feladata, de amennyiben a kellő időben történő végrehajtás megköveteli, a CESEC-országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától sem. Emellett a projektgazdákat is ösztönzik arra, hogy éljenek az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtotta lehetőségekkel.
