A Szalmaláng a Dunánál című írásában Christian Geinitz kiemelte, hogy \"még jól megy Magyarországnak, de a jogi és pénzügyi bizonytalanság veszélyezteti a fellendülést\". Kifejtette: a külföldi beruházásokra vonatkozó fontos döntéseket \"a miniszterelnök körüli szűk vezetői csoport\" hozza meg, és azok akkor kedvezőek, \"ha a kormány rászorul a kérelmezőre, ha remél tőle valamit - presztízst, pénzt, munkahelyeket -, és mindenekelőtt akkor, ha a befektetőt nem lehet hazai jelentkezővel helyettesíteni\". A kormány számára \"fölösleges, jelentéktelen vagy nem kedvelt pályázók nem is érik el Orbánt, vagy süket fülekre találnak\" - tette hozzá.
Az \"elrettentő példák listája hosszú\" - írta, ismertetve egyebek között az ágazati különadók és a reklámadó külföldi vállalkozásokra kifejtett hatását. A devizahitelekkel kapcsolatban hozzátette: igaz ugyan, hogy osztrák vagy olasz bankok korábban \"sok pénzt kerestek\", és \"profitáltak az adósok naivitásából és a törvényi kiskapukból\", de ez nem jogosít fel arra, hogy a \"populizmus hullámát\" elindítva \"megkopasszák\" a bankokat és \"a legrosszabb esetben\" akár ki is szorítsák őket az országból.
Más területeken is \"megmutatkozik, hogy a jogbiztonság veszélybe került Magyarországon\" - vélekedett Geinitz, megjegyezve: a növekvő bizonytalanság nem teszi vonzó befektetési célponttá Magyarországot, \"a dirigizmus és a nacionalizmus\" pedig megrendíti a pénzügyi rendszert, ami gyengíti a gazdasági szerkezet egészét. Hangsúlyozta: \"ha Magyarország nem tér vissza egy ésszerű gazdaságpolitikához, akkor még azelőtt véget érhet a fellendülés, hogy igazán beindul\".
A Financial Times a budapesti start-up vállalatok működési környezetéről közöl cikket. A brit üzleti lap online kiadásának írása Budapest start-up környezetének erősségeként emeli ki az orvostechnológiát, a robottechnikát és a szoftverfejlesztési szektort. A szerző megjegyzése szerint ez részben a \"szovjet korszak öröksége\", akkoriban ugyanis nagyra értékelték a tudományos képzést.
A Financial Times ugyanakkor a startup vállalati környezet negatív elemei között említette, hogy a szélsőjobboldal növekvő befolyása és Orbán Viktor miniszterelnök hatalmi konszolidációja félelmeket vet fel a társadalmi-politikai korlátozásokkal kapcsolatban. Bár az internetadó tervét a széles körű tiltakozások hatására visszavonták, továbbra is kísért az online tevékenységet korlátozó szabályozási intézkedések lehetősége - áll a brit lap írásában.
