A The Guardian - a legnagyobb baloldali liberális brit napilap - pénteki szerkesztőségi cikke az internetadóval foglalkozik. A szerző szerint az internetadó elleni tiltakozások jelzik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sebezhetőbb lehet, mint amilyennek látszik.
A magyar középosztály megmutatta, hogy a nehéz politikai környezetben is képes a mozgósításra, és a civil társadalomra rákényszerített számos korlátozás után az internetügy bizonyulhatott az utolsó cseppnek a pohárban. Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a tiltakozókat segítenie kell, és konkrétabb fellépésre van szükség, akkor is, ha nehéz beavatkozni egy tagállam belügyeibe - áll a The Guardian pénteki szerkesztőségi állásfoglalásában.
A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági hetilapja, a The Economist Kelet-Európára szakosodott blogrovatának (Eastern approaches) elemzése szerint az eddig megállíthatatlan formában lévő magyar miniszterelnök most \"ráfutott egy sebességkorlátozó fekvőrendőrre\". Orbán és a Fidesz hirtelen szokatlan látvánnyal szembesült: tízezrek tiltakoztak Budapest utcáin. Hosszú ideje most először tűnik úgy, hogy vannak határai annak is, amit Orbán Viktor megtehet.
A legtöbb megfigyelő szerint Orbán internetadója is abba a mintába illeszkedik, amelyben az adók és a szabályozások a független gazdasági és társadalmi tevékenység feletti ellenőrzésre szolgálnak a kormányfő által meghirdetett illiberális állam jegyében. A Fidesz elleni korábbi tiltakozások néhány hét után elhaltak ugyan, ám lehet, hogy az internetadóval a kormány most túl messzire ment - áll a The Economist írásában.
A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali-liberális napilap Mariusz Piotrowski kommentárját közli, amely kifejti: az internetadó bevezetése elleni tüntetések nem döntik meg Orbán Viktor - a szerző által tekintélyelvűnek minősített - kormányát, de megmutatják, \"a magyarok alternatív megoldást keresnének a Fidesz helyébe, amely azonban - minden hibája ellenére - egyre gyakrabban a kisebb rossznak tűnik\" a Jobbikhoz képest.
Az internetadó elleni tüntetésekről Lengyelország legnagyobb példányszámú társadalmi-politikai hetilapja, a konzervatív Gosc Niedzielny is közölt véleménycikket. A külföldi rovat vezető szerkesztője, Andrzej Grajewski rámutat, a havi 700 forintos internetadó \"csak formális oka a tüntetéseknek\". A kommentár kifejti, a pártpolitikától függetlennek minősített tiltakozások egyik szervezője, Gulyás Balázs, nemrég még a \"posztkommunista baloldal ifjúsági szervezetének aktivistája volt\", de a tüntetések háttérében a nemzetközi konszernekre kivetett különadó is meghúzódik, valamint a Bunge cég lehetséges érintettsége a magyarországi áfacsalási ügyekben.
Ezzel kapcsolatban a cikk André Goodfriendnek, az Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a szerepére utal, aki - mint írja - \"nem véletlenül jelent meg az internetadó bevezetése elleni tiltakozáson\", korábban pedig a magyar közéleti szereplők ellen bevezetett beutazási tilalmat jelentette be \"zavaros módon\", ami arra ösztönözte a magyarországi ellenzéket, hogy korrupcióval vádolja meg a magyar kormányt. Ezzel kapcsolatban a kommentár azt a következtetést vonja le: \"Amikor Orbán a befolyásos nemzetközi lobbi ideológiai vagy gazdasági érdekeit sérti, nemcsak a hazai tiltakozásokra, de a külföldi központok által megszervezett obstrukcióra is számítania kell.\"
Diego Massidda, a Vodafone brit mobiltársaság magyarországi vállalatának vezetője a tervezett internetadó visszavonását sürgette csütörtökön - jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című vezető amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadása. \"Felelősségteljes kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy letegyen a téves tervről, hiszen az globálisan egyedülálló adóval sújtana egy olyan területet, amely kulcsfontosságú az ország gazdasági fejlődése szempontjából\" - idézte a lap a vezérigazgatót.
A Vodafone - írta a WSJ - szeptemberben beleegyezett abba, hogy 30,2 milliárd forintot fizet Magyarországnak különböző, használaton kívüli szélessávú mobilfrekvenciákért. A cég az amerikai lap szerint csütörtökön nem erősítette meg de nem is cáfolta a Népszabadság minapi értesülését, miszerint fontolóra vette, hogy esetleg mégsem írja alá a frekvenciavásárlási szerződést.
