Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági területet szánja a magyar biztosjelöltnek, akit szerda este hallgatott meg Brüsszelben az EP illetékes szakbizottsága. A szakbizottság frakciókoordinátorai között csütörtökön nem született megállapodás abban, hogy a meghallgatás alapján támogatják-e Navracsics jelölését.
A szociáldemokraták csütörtöki közleménye szerint a magyar jelölt szerda esti teljesítményével csalódást és aggodalmat keltett a képviselők többségében. Annak ellenére, hogy az EU értékeinek tiszteletét hangoztatta, és ígéretet tett arra, hogy független módon fog eljárni, a szociáldemokrata frakció tagjai úgy vélik, hogy nem oszlatta el a szerepével kapcsolatos kételyeket - írták.
Az EP oktatási és kulturális bizottsága - mint az korábban kiszivárgott - úgy döntött, hogy újabb esélyt ad Navracsicsnak, olyan módon, hogy írásban vár tőle választ további kérdésekre. Tanja Fajon, a szociáldemokrata EP-frakció alelnöke a frakció közleménye szerint kijelentette: \"Miközben melegen üdvözöljük az EU hitére való megtérését, azt is elvártuk volna tőle, hogy mondjon néhány bűnbánó szót korábbi életéről\".
Petra Kammerevert, a szociáldemokrata EP-frakció oktatási és kulturális szóvivője szerint Navracsics a meghallgatáson a neki szánt portfólióval kapcsolatos ismereteit illetően sem volt meggyőző. Példaként Kammerevert azt hozta fel, hogy a jelölt nem fejtett ki konkrét elképzelést arról, miként kívánja továbbfejleszteni az illetékességébe eső három programot, az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európa a Polgárokért programot.
A szociáldemokrata frakció közleménye szerint a magyar kormány, amelynek Navracsics Tibor a tagja volt, korábban olyan ellentmondásos intézkedéseket tett, amelyek \"nem voltak összhangban Európa liberális demokratikus értékeivel, különösen nem az EU-szerződés kultúrával foglalkozó cikkelyében foglaltakkal\".
Az igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztosnak kijelölt Jourová szerdai meghallgatásán arról beszélt, hogy a Václav Havel néhai cseh elnök által megfogalmazott általános európai értékeket, köztük az egyén és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását, az emberi méltóságot, szolidaritást, a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a politikai pluralizmust, illetve a demokratikus intézmények és az etnikai kisebbségek védelmét tartja majd követendő céloknak az elkövetkező években végzendő munkájában. A cseh politikust négy bizottság, a jogi bizottság, az igazságügyi és belügyi bizottság, a belső piaci bizottság és a nőjogi és nemi egyenlőségi bizottság hallgatta meg. A jogi bizottság szocialista koordinátora, Evelyn Regner szerint Jourová jogi szempontból megismerkedett ugyan a folyamatban lévő munkával, de hiányzott belőle a politikai érzékenység és vízió, különösen a társasági jog területén. \"Olyan jelöltet, aki legalább képtelen érzékenységet mutatni a munkavállalók bevonása és a szociális dömping terén, a képviselőcsoport nem tud jóváhagyni\" - közölte Regner.
Birgit Sippel, az igazságügyi, belügyi és alapjogi bizottság szociáldemokrata koordinátora úgy vélte, hogy Jourová teljesítménye nem volt meggyőző, sok kérdésben nem adott konkrét, egyenes válaszokat. \"Az volt a benyomásom, nem tartja olyan fontosnak a fogyasztói jogokat, mint mi azt elvárjuk\" - jegyezte meg Sippel.
A nőjogi bizottság balközép képviselőinek vezetője, Marie Arena pedig úgy fogalmazott, hogy a Jourovának szánt tárca széles jogköreihez mérten a cseh politikus meglehetősen homályosan fogalmazta meg elképzeléseit, pedig a jelenlegi helyzetben, az anyasági szabadság, a nők elleni erőszak, a nők bevonása a vállalati döntéshozatalba és az egyre növekvő szegénység kérdéseivel a napirenden világos stratégiára lenne szükség.
