Az idén erőteljesebben hat az inflációra a húsok, a tej, a sajt, a tojás, a dohányáruk, a gyógyszerek árának és a lakbér változása a tavalyinál, miközben az autózáshoz kapcsolódó tételek, a repülőjegyek, a távközlés és a háztartási energia súlya számottevően csökkent a fogyasztói kosárban - derül ki a KSH friss adataiból.
Az egyik leginkább szembetűnő változás, hogy több mint 15 százalékkal nőtt az infláció kiszámításához idén alkalmazott fogyasztói kosárban a dohánytermékek súlya a 2013-ashoz képest. Ezzel e termékkör árának változása már a fogyasztói árindex közel 5 százalékát magyarázza, míg 2010-ben még a 3,3 százalékot sem érte el ez a súly. Ez a növekedés a KSH szakértője szerint azzal magyarázható, hogy a fogyasztói ár - jövedékiadó-emeléssel fűtött - tempós növekedése erősebb hatású volt a (legális) forgalom csökkenésél illetve az olcsóbb termékek térnyerésénél, vagyis az átlagháztartás többet költött dohányra, cigarettára. (A dohánytermékek jövedéki adóbevételeinél épp ez volt a helyzet, 2012-ben - vagyis a fogyasztói kosár referenciaévében - 20 százalékos növekedéssel megközelítette a 345 milliárd forintot, ami után 2013 csökkenést hozott. Igaz, a tavalyi 311,6 milliárdos bevétel így is 8,5 százalékkal felülmúlta a 2011-est.)
A nyugdíjra is hathat
Az inflációs mutató, így a kiszámításához használatos fogyasztói kosár tartalmának változása számos hatással bír. Az egyik legfontosabb és költségvetési szempontból legjelentősebb hatás a nyugdíjak alakulása.
A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint ugyanis az öregségi ellátásokat a várható infláció mértékével kell emelni. Lehetőség van utólagos emelésre - nyugdíjkorrekcióra is, - amennyiben a tényleges infláció a vártnál magasabb lesz. Ebben az esetben viszont már a nyugdíjas inflációs kosárhoz igazítják a korrekciót, amelyben a normál kosárhoz képest felülreprezentáltak a egészségügyi és gyógyszerkiadások, az élelmiszerek és a lakhatási kiadások, alacsonyabb súllyal szerepelnek viszont a szolgáltatások, valamint a dohány és alkoholtermékek.
Az idén 2,4 százalékkal emelték a nyugdíjakat, aminél várhatóan kisebb lesz az éves infláció (tehát az ellátások reálértéke némileg emelkedik), vagyis valószínűleg nem kell majd utólag korrigálni.
Önkéntes rezsicsökkentés, már évek óta
Kissé távolabbra tekintve szembetűnő a rezsikiadások visszaszorulása: 2010-ben még a maguk közel 21 százalékával a legnagyobb arányt képviselték a kosárban, míg az idei 15 százalék csak a 3. helyre volt elég. (Az ábrán ezt mutatja a sárga sáv csökkenése.) Mindebben a kormányzati árvisszavágó lépések még nem is jelenhettek meg, hiszen a rezsiharc csak 2013 januárjában indult, miközben a 2014-es súly is csak a 2012-es fogyasztásszerkezetet tükrözi. Sokkal inkább a háztartások - kényszerű - spórolása állhat a háttérben.
A fogyasztói kosárban ezzel szemben évek óta nő az élelmiszerek aránya, így ez a csoport 2012 óta tartja vezető helyét, immár 20,6 százalékkal. A második legsúlyosabb kiadáscsoportot a közlekedéshez kapcsolódó tételek jelentik az idén (15,45 százalékkal).
A 2010-es kosárhoz képest a banki szolgáltatások - vagyis a máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások - aránya a háromszorosára nőtt, az idén már megközelíti az 1,7 százalékot. Ez azért érdekes, mert tavaly a tranzakciós illeték áthárítása nyomán e körben 50 százalék feletti drágulást is láthattunk, idén februárban pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése egymagában 0,15 százalékponttal fogta vissza az inflációt.
A fenti ábrához kapcsolódó érdekesség, hogy 2010-hez képest a szeszes italok és dohányáruk együttes csoportjának súlya érdemben nem változott, de ezen belül átrendeződés történt: az alkohol aránya csökkent, a dohányé nőtt.
Megjöttek az SUV-k
Az inflációs kosár nem csak a súlyok módosítása, hanem a megfigyelt termékek és szolgáltatások körének változtatása miatt is módosul évről-évre - igaz, ez utóbbi hatása a szerényebb. Az idén - amint arról beszámoltunk - a korábbi években megszokottnál kisebb mértékben módosult a kosár összetétele.
A megfigyelt autótípusok körében - a lakossági keresletet tükrözve - nagyobb súlyt kaptak a hobbiterepjárók és a Dacia modelljei, de szerencsejáték-fronton is változott a fogyasztói kosár. A totót lecserélték a jelentősen nagyobb forgalmú tippmixre, továbbá már meglévő lottójátékok mellé felvették a sorsjegyet is, amely kategórián belül a négy legnagyobb forgalmú sorjegy áralakulását figyelik meg 2014-től.
A kosár összetétele nemcsak úgy változik, hogy egy-egy megfigyelt cikk be-, illetve kikerül. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor ugyanazon a számon fut tovább a termék, csak a paramétereit módosítják, hogy megfelelően követhessék például a termékek kiszerelésében, teljesítményében bekövetkezett változásokat.
E körbe tartoznak például a digitális fényképezőgépek és a memóriakártyák, amelyeknél mindig újabb modellek, jobb paraméterekkel jelennek meg a piacon. Az Eurostat továbbra is gyűjt a tagállamoktól egyes kiválasztott reprezentánsokra átlagárakat, ám ezúttal nem eszközölt olyan változásokat 2014-re, amelyek miatt jelentősen módosítani kellett volna a listát.
