Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pellettüzelés jelenleg nem versenyképes fűtési mód a lakossági szegmensben Magyarországon (részben a hatósági árszabályozás, konkrétan a rezsicsökkentések miatt), azonban a kkv-k, közületek a földgázhoz képest 35-40 százalékos árelőnyt tudnának elérni - fogalmaz Jancsó Illés, a Magyar Pellet Egyesület Pellet Gyártók és Forgalmazók Munkacsoportjának vezetője.
A lakossági helyett sokkal inkább az intézményi, vállalati pelletfelhasználásban van perspektíva az egyesület szerint, így például önkormányzati üzemeltetésű ingatlanok, iskolák, kórházak, illetve kkv-k hőigényét lehetne ilyen módon gazdaságosan kielégíteni. Az ország adottságaihoz igazodva elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek lehetséges hasznosításán alapul az egyesület által megalkotott szakmai koncepció - mondta el Jancsó.
A stratégia célja, hogy hulladékból magas komfortfokozatú, automatikus adagolású kazánokban eltüzelhető megújuló energiahordozót állítsanak elő - hangsúlyozottan helyi feldolgozással és felhasználásra. A szervezet álláspontja szerint a koncepciót követve hazai nyersanyagbázison alapuló, fenntartható és önellátó kistérségi, decentralizált hőtermelési rendszerek hozhatók létre, a szükséges speciális kazánokat pedig akár magyar gyártók is szállíthatnák. (A jelenleg elterjedt berendezések elsősorban a jobb minőségű, fenyőből készült pellet eltüzelésére alkalmasak.) A szakmai koncepció azzal számol, hogy az ágazat felfuttatásába be lehetne csatornázni például a közfoglalkoztatási, vagy éppen k+f programokat is. Mindez járulékos nemzetgazdasági haszonnal is járna, az energiaimport-függőség csökkenésétől a munkahelyteremtésen keresztül a többlet adóbevétel jelentkezéséig.
Magyarországon becslések szerint 30 ezer tonna pellet készült 2012-ben, az ország teljes kapacitása azonban valamivel 100 ezer tonna fölött alakul, míg a belső fogyasztás évente mindössze 10 ezer tonnára rúg.
A pellet, az egyéb biomassza alapú energiahordozókra szintén jellemző további jó tulajdonsága, hogy széndioxid-semleges, vagyis előállítása és helyi felhasználása esetén csak minimálisan kerül több üvegházgáz a légkörbe, mint amennyit az alapanyagául szolgáló növény élete során megkötött. A német Öko-Institut adatai szerint a pellettüzelés 35 kilogramm széndioxid-kibocsátással jár megawattóránként, messze-messze elmaradva a földgáz (256 kilogramm) és a villamosenergia (953 kilogramm) mögött.
fotó: MTI
A legjobb minőségű fapelletet kéreg nélkül feldolgozott fenyőből gyártják, miután viszont Magyarországon viszonylag csekély a fenyőerdők területe, csak a gyengébb minőséget biztosító lágylombos fából készülhet jelentősebb mennyiség. A hazánkban gyártott pellet - tüzeléstechnikai jellemzői miatt - azonban gyengébb minőségű, elsősorban a magasabb hamutartalma miatt.
A minőségi termékek zömmel exportra kerülnek, míg a gyerekcipőben járó hazai piac keresletét importból elégítik ki. Az itthoni alacsony elterjedtséget nemcsak az erdészeti adottságok, de a magas kezdeti beruházási igény, illetve a kazánbeszerzési támogatások hiánya is magyarázza. A prémium kategóriában Magyarország ezért nem rúghat labdába, viszont nyitott a lehetőség a helyi felhasználásra, így az ország külső energiafüggőségének mérsékléséhez a mezőgazdasági melléktermékekből gyártott pellet is hozzájárulhatna.
