Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eddig csak az államilag támogatott képzések indításához volt szükség arra, hogy az adott iskola négy évre akkreditációs jogosultságot szerezzen, ennek ára félmillió forint volt. Azoknak a nyelviskoláknak, amelyek jelenleg rendelkezik ilyen akkreditációval, azoknak legkésőbb 2015 márciusa után kell az új szabályozást érvényesítenie, amelyek viszont nem rendelkeznek ilyen akkreditációval, azok most könnyen tönkremehetnek a váratlan milliós kiadások miatt.
A kevésbé tőkeerős iskolák ellehetetlenítéséhez vezethet az a rendelettervezeti elgondolás is, hogy a bevétel hat százalékát, de minimum kétmillió forintot kitevő letétet kellene fizetni, hogy csőd esetén ebből kártalanítani lehessen a diákokat. Ez súlyos nehézségeket hozna az ágazatnak, amely amúgy is évek óta adósságokkal küzd, egyre kevesebb tanuló jelentkeik, és két éve a szakképzési hozzájárulás is megszűnt. Megoldást a TÁMOP-os programok jelenthetnének, szakértők szerint azonban a 12,5 milliárdos keretből a \"kiválasztottak\" kapnak.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerint a nyelviskolák számára kötelezővé tett vagyoni biztosíték mértéke nem lesz túl magas. Salusinszky András elmondta, hogy a vagyoni biztosíték mértéke az előző évi árbevétel két százaléka, amely bankgaranciával, illetve felelősségbiztosítással is teljesíthető. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke hétfőn tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzési és felnőttképzési osztályvezetőjével azokról a rendeletekről, amelyeket a szervezet múlt pénteken kapott meg szakmai egyeztetésre. Megjegyezte, hogy a felnőttképzési törvényben szerinte elkövetett szakmai hibákat valamelyest korrigálták a végrehajtási kormány- és miniszteri rendeletek. Salusinszky András sajnálatosnak nevezte, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a bürokrácia nem csökkent a felnőttképzésben, hanem tovább nőtt. A szervezet vezetője reményét fejezte ki, hogy ez a további tárgyalások eredményeként csökkenthető lesz.
Ugyanakkor hozzátette: új, minőségi felnőttképzést jelent az, hogy a nyelviskolák ellenőrzésekor külső szakértők ellenőrzik majd a tanórákat is. A változtatás eredményeként minden nyelviskolának külső minőségbiztosításon kell átmennie, ezáltal javulhat a felnőttképzés minősége - vélekedett Salusinszky. Az elnök elmondta, hogy a NYESZE 1992-ben vezette be országos minősítő rendszerét: azok az iskolák kaphatják meg a Minősített és Ajánlott nyelviskola címet, amelyek a négyévente történő 50 pontból álló minősítési eljáráson 90 százalék feletti eredményt értek el. Független, külső szakértőkből álló bizottság ellenőrzi, hogy a nyelviskola valóban minden szempontból megfelel-e a legmagasabb szintű oktatási követelményeknek. A minősítést elnyerő iskolákban igazoltan hatékony és magas színvonalú a képzés, korszerűek az oktatáshoz szükséges technikai eszközök, garantált a mérhető fejlődés, a valós, piacképes tudás megszerzése. A szakmai szervezet elnöke szerint a kisebb, vidéki nyelviskolák is megmaradhatnak, és cáfolta, hogy ehhez drasztikus áremelésre lenne szükség.
