Eddig csak az államilag támogatott képzések indításához volt szükség arra, hogy az adott iskola négy évre akkreditációs jogosultságot szerezzen, ennek ára félmillió forint volt. Azoknak a nyelviskoláknak, amelyek jelenleg rendelkezik ilyen akkreditációval, azoknak legkésőbb 2015 márciusa után kell az új szabályozást érvényesítenie, amelyek viszont nem rendelkeznek ilyen akkreditációval, azok most könnyen tönkremehetnek a váratlan milliós kiadások miatt.
A kevésbé tőkeerős iskolák ellehetetlenítéséhez vezethet az a rendelettervezeti elgondolás is, hogy a bevétel hat százalékát, de minimum kétmillió forintot kitevő letétet kellene fizetni, hogy csőd esetén ebből kártalanítani lehessen a diákokat. Ez súlyos nehézségeket hozna az ágazatnak, amely amúgy is évek óta adósságokkal küzd, egyre kevesebb tanuló jelentkeik, és két éve a szakképzési hozzájárulás is megszűnt. Megoldást a TÁMOP-os programok jelenthetnének, szakértők szerint azonban a 12,5 milliárdos keretből a \"kiválasztottak\" kapnak.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerint a nyelviskolák számára kötelezővé tett vagyoni biztosíték mértéke nem lesz túl magas. Salusinszky András elmondta, hogy a vagyoni biztosíték mértéke az előző évi árbevétel két százaléka, amely bankgaranciával, illetve felelősségbiztosítással is teljesíthető. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke hétfőn tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzési és felnőttképzési osztályvezetőjével azokról a rendeletekről, amelyeket a szervezet múlt pénteken kapott meg szakmai egyeztetésre. Megjegyezte, hogy a felnőttképzési törvényben szerinte elkövetett szakmai hibákat valamelyest korrigálták a végrehajtási kormány- és miniszteri rendeletek. Salusinszky András sajnálatosnak nevezte, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a bürokrácia nem csökkent a felnőttképzésben, hanem tovább nőtt. A szervezet vezetője reményét fejezte ki, hogy ez a további tárgyalások eredményeként csökkenthető lesz.
Ugyanakkor hozzátette: új, minőségi felnőttképzést jelent az, hogy a nyelviskolák ellenőrzésekor külső szakértők ellenőrzik majd a tanórákat is. A változtatás eredményeként minden nyelviskolának külső minőségbiztosításon kell átmennie, ezáltal javulhat a felnőttképzés minősége - vélekedett Salusinszky. Az elnök elmondta, hogy a NYESZE 1992-ben vezette be országos minősítő rendszerét: azok az iskolák kaphatják meg a Minősített és Ajánlott nyelviskola címet, amelyek a négyévente történő 50 pontból álló minősítési eljáráson 90 százalék feletti eredményt értek el. Független, külső szakértőkből álló bizottság ellenőrzi, hogy a nyelviskola valóban minden szempontból megfelel-e a legmagasabb szintű oktatási követelményeknek. A minősítést elnyerő iskolákban igazoltan hatékony és magas színvonalú a képzés, korszerűek az oktatáshoz szükséges technikai eszközök, garantált a mérhető fejlődés, a valós, piacképes tudás megszerzése. A szakmai szervezet elnöke szerint a kisebb, vidéki nyelviskolák is megmaradhatnak, és cáfolta, hogy ehhez drasztikus áremelésre lenne szükség.
