Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Joint Venture Szövetség által szervezett, \"A gazdaságélénkítés eszközei\" című konferencián a programot speciálisnak nevezte abban a tekintetben, hogy veszteség keletkezik a jegybanknál. Ez korlátja lehet a programnak, csakúgy, mint az, hogy \"kettős kamatot hozhat létre\", és ha nem elég célzott a program, gyengítheti a forintot, valamint korlátozhatja az alapkamat további csökkentésének lehetőségét.
A szakember szeirnt az innovatív jegybanki politikák hagyományos kategorizálása alapján a jegybanki program mennyiségi enyhtés és nem hitelezési enyhítés, hiszen az MNB nem vállalja át a kkv-k számára nyújtott hitelek kockázatát. Eltér a hagyományos mennyiségi enyhítési politikáktól azonban abban, hogy nem \"árelfogadó\" módon történik a forrásnyújtás, hanem preferenciális kamatszinten.
Kármán András elmondta: a régióban nagyon kevés innovatív jegybanki beavatkozás történt a válság során, hiszen ahol a jó hitelminősítés és az alacsony infláció ezt lehetővé tette volna, így például Csehországban, ott nem volt erre szükség. Ott viszont, ahol szükség lett volna rá, ott az alapkamat-csökkentéssel sem tudtak elmenni a határig, ezért \"bele sem mentek ezekbe az innovatív jegybanki lazítási ügyletekbe\" - tette hozzá az igazgató.
Kármán András úgy vélte, némileg lassabb ütemben, de folytatódik a banki mérlegek kiigazítása a tágabb közép-kelet-európai térségben, amelynek továbbra is meghatározó eleme, hogy a korábban nagy mennyiségben bepumpált külföldi, anyabanki források visszaáramlanak. Hozzátette, hogy a térségben 2012-ben a legnagyobb nettó forráskivonás Magyarországon volt.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hitelezés tekintetében van egyfajta konvergencia, azaz ott, ahol nagyobb volt a csökkenés, mérséklődik a visszaesés, viszont azokban az országokban ahol nagy hitelezésbővülés volt a 2012. márciusáig tartó négy negyedévben, ott azóta lassult a hitelezés növekedési üteme.
Az EBRD igazgatója szerint a térségben a hitelállomány változását elsősorban a források eredete határozta meg, semmint a bankok tulajdonosi szerkezete. Kifejtette: azokban az országokban vitték véghez a bankok a legnagyobb mérlegleépítést, ahol a legmagasabb volt a külföldi forrás aránya.
