Az önkormányzatok adósságával kapcsolatban mindig a magyar államszervezet fizetőképessége volt a fő kérdés, ezért az ügyet ezt figyelembe véve kell kezelniük az illetékeseknek. Bár egyre többen adnak hangot annak a véleményüknek, hogy a helyhatóságok adósságára kivetett hétszázalékos adó - amely része a tegnap bejelentett Varga-csomagnak - voltaképpen szelektív államcsődöt jelent - hiszen a kormány megtagadja a tartozás egy részének visszafizetését. Az ügyben a nemzetgazdasági tárca is megszólalt, a forint egyelőre nem reagál e vitára - emlékeztet újabb Magyarországgal kapcsolatos, szerkesztőségünkhöz eljuttatott e-mailjében Peter Attard Montalto, a Nomura kelet-közép-európai régiós szakértője. (A nap elején közölt Nomura-elemzés részletesen itt olvasható.)
A szaktárcának igaza van abban, hogy a tervezett adó sem a hitelszerződések, sem a hitelminősítő intézmények szabályai szerint nem minősül szelektív államcsődnek - igaz, az utóbbiak kínálta mozgásszabadságot azért feszegeti. Ezzel együtt Montalto magánvéleménye az, hogy ha ragaszkodunk a szelektív államcsőd definíciójához, akkor a magyar kormány technikája kimeríti az abban foglaltakat, ugyanis a törlesztésre kötelezett fél törvényt hozott a visszafizetendő hitel értékének csökkentéséről.
A legjobb, amit a jelenlegi helyzetben tehetünk, hogy figyeljük a hitelminősítők reakcióját, a helyzet ugyanis meglehetősen szokatlan. Mint a szakértő korábbi leveléből kiderült, a hétszázalékos adó nagyjából megfelelhet annak a 15 százalékos értékcsökkenésnek, amivel a bankok számoltak önkormányzati hiteleik futamideje alatt, és amiről nemrégiben - azaz a jelenlegi helyzettől függetlenül - döntöttek. Eközben a kormány a hosszú távú adósságára kivetett adót az idei büdzsé egyszeri bevételeként akarja felhasználni. A lépés beleillik a magyar kormány kreatív unortodox gazdaságpolitikai megoldásainak sorába, amelyeket a Nomura szakértője szerint a nemzetgazdasági minisztérium akarata ellenére, felsőbb utasításra folytat.
