Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának indítványairól kedden döntött az Ab, határozatait szerdán hozta nyilvánosságra a honlapján. A közzétett határozatok szerint Szabó Máté 2012. július 20-án indítványozta a nemzeti köznevelésről szóló törvény több - a kötelező óvodai nevelésre és a tankötelezettség megállapítására vonatkozó - rendelkezésének a megsemmisítését, valamint kérte a törvény hatályba lépésének felfüggesztését. Továbbá a biztos a rendőrségről szóló törvény - 2013. január 1-jén hatályba lépő - azon részének megsemmisítését kérte, amely arról szól, hogy a rendőr a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint igazolás nélkül marad távol az iskolától.
Mint a határozatban olvasható, az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvénynek - 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő - a három éves kortól kezdődő óvodai nevelésre vonatkozó bekezdése ellentétes az alaptörvénnyel és felveti a gyermekjogi egyezmény sérelmét is.
Az indítványozó szerint a kötelező óvodai nevelés \"nyilvánvalóan\" korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát. Habár a szülő nevelési joga korlátozható a gyermekek testi és lelki fejlődésének biztosítása érdekében, a harmadik életévben való óvodakezdés azonban nincs figyelemmel a gyermekek életkortól független fejlettségére. Szabó Máté szerint ezért még, ha a korlátozás célja legitimnek tekinthető is, akkor is a módszer - az óvodai nevelés korhatárának leszállítása - e cél elérése érdekében nem minősíthető elengedhetetlenül szükségesnek és azzal nem arányos.
A köznevelési törvény - 2013. január 1-jétől hatályos - tankötelezettséggel kapcsolatos szabálya az ombudsman szerint szintén ellentétes az alaptörvénnyel és a gyermekjogi egyezménnyel, mert a tankötelezettség kezdetéről való döntés már nem a szülő kompetenciájába tartozik, hanem arról az óvoda vezetője vagy egy szakértői bizottság határoz.
Szabó Máté szerint ugyanis szülő \"akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni\", hogy az iskolakezdés a gyermeke számára nem túlzottan korai-e.
Az óvodai nevelés kapcsán hozott Ab-döntés szerint a napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt \"a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez\". A szülő gyermekkel való foglalkozását, nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés. Amennyiben pedig a gyermek különös érdeke, a családi körülmények indokolják, mód van a felmentésre - írták.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált rendelkezés nem sérti az alaptörvényt és a gyermekjogi egyezményben foglalt \"puha kötelezettséggel\" is összhangban áll, amely szerint \"a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban, de nem kizárólagosan a szülőkre hárul, azért az állam is és a társadalom is együttes felelősséget visel\" - olvasható a határozatban.
Az Ab álláspontja szerint tehát \"a korlátozás - a széleskörű felmentési lehetőségre tekintettel - az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan, ezért az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította\".
Az iskolaérettség megállapításának szabályai kapcsán az Ab a határozatában azt írta: lehetséges, hogy a szülő reálisan értékeli a gyermek képességeit, de a szülő-gyermek viszony sajátos, bensőséges volta miatt akár túl is értékelheti egyes jellemvonásait, vagy éppen nevelési elvei miatt az iskolai közösségben nem látja biztosítottnak a nevelését.
A testület hangsúlyozta, hogy a szülőnek - mint a vizsgálat kezdeményezőjének - a véleményét és álláspontját sem a vizsgálat során, sem annak eredményének értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. \"Az ezzel kapcsolatos elfogulatlan szakmai döntés meghozatala azonban a megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező bizottságot illeti meg\" - olvasható a határozatban.
Az iskolakerülőkkel szembeni rendőri intézkedési lehetőség megteremtésében az ombudsman a gyermekek emberi méltósághoz való jogának és gondoskodáshoz, védelemhez való jogának a sérelmét látja. Emellett a szülők nevelés megválasztásához való jogának a sérelmére is hivatkozik Szabó Máté.
Az Ab kimondta, hogy \"nem osztja az indítványozó álláspontját abban a kérdésben, hogy a tanköteles korú gyermekkel szembeni intézkedésnek\" az érintett részben foglalt esete \"nyilvánvalóan megalázónak, a gyermeket lealacsonyítónak minősülne\".
Az említett szabály beiktatása \"sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel\" - áll a határozatban.
Az óvodai nevelés kapcsán hozott határozathoz Balogh Elemér alkotmánybíró és Paczolay Péter, az Ab elnöke egy-egy különvéleményt fogalmazott meg, ugyanis nem értenek egyet az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításával.
