Így titkolják el az államadóságot - megduplázódott a közintézmények tartozása

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Decemberben a költségvetési konszolidációnak köszönhetően 7,5 milliárd forinttal csökkent a költségvetési intézmények tartozása, így a kifizetetlen számlaállomány az előző havi rekord 74,1 milliárd forintról 66,6 milliárd forintra csökkent. 2011 decemberében a költségvetési intézmények lejárt tartozásállománya még csak 35 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt közel megduplázódott ez az összeg - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A 66,6 milliárd forintból 10,2 milliárd forinttal az államnak tartoznak a közintézmények - vagyis ez házon belüli tartozás.

A nagyobbik rész a szállítói tartozás, ez december végén 56,4 milliárd forint volt - magyarán ekkora összeggel hitelezték magyar cégek a közintézmények működését - ez a ki nem mutatott államadósság. Pontosabban fogalmazva ez még csak a lejárt tartozás,  a tényleges szállítói követelés ennek az összegnek a többszörösére rúghat. Erre világít rá az orvosi intézmények tartozásállománya: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a parlament honlapján a napokban hozta nyilvánosságra szeptemberi adatokat: eszerint a szeptember végén lejárt tartozásállomány 46,3 milliárd forint volt a gyógyító intézményeknél, az összes ki nem fizetett kötelezettség pedig 110,3 milliárd, vagyis az államkincstár közölt adatok ismeretében a teljes szállítói tartozás minimum a duplája a közölt adatnak.

A kormány épp a héten bocsájtotta vitára a számlák késedelmes fizetésről szóló törvénymódosítást, amit ha elfogadnak, akkor csak 30 napos határidővel lehetne számlát kibocsátani - a jelenlegi (állami) gyakorlatban ez akár 180 nap is lehet - és a késedelmes fizetés esetén kötelező lenne a jegybanki alapkamathoz kötött késedelmi kamatot fizetni. Mint látható ez a rendelkezés a költségvetési intézményeket is közvetlenül érintené.

Az egészségügyben nagy a baj

Az MÁK decemberi adatai szerint a lejárt tartozás a 60 napon túli tartományban 25,9 milliárd forint. Ebből a minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 25,4 milliárd forint. A minősített adós intézetek száma kismértékben nőtt az előző hónaphoz képest, a tartozás tárgyidőszak végén 83 intézmény között oszlik meg.

A tartozásállomány meghatározó része - 74,7 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,7 milliárd forint összegben. Az EMMI fejezet teljes tartozásállományából a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 8,6 milliárd, a megyei és a fővárosi önkormányzattól átvett egészségügyi intézményeké 20,6 milliárd, a városoktól átvett kórházaké 11,4 milliárd forint.

Decemberben rendőrség 9,9 milliárd forintot kapott a működési költségekre, illetve konszolidációra, ennek ellenére csak 7,5 milliárd forinttal csökkent a kimutatott tartozásállomány. Ugyanakkor ez a rendkívüli juttatás elég volt a volt legalább a rendőrségi beszállítók kifizetésére, így hosszú idő után először nem szerepel egyetlen megyei rendőrkapitányság sem az államkincstár listáján. Sőt a nem fizetés problémája látszólag szinten kizárólag az egészségügyi intézményekre korlátozódik - legalábbis a most publikált adatokból ez látszik. A korábbi listákban rendszeresen szerepeltek a vízügy intézményei és egyetemek főiskolák is, a decemberi rangsorból ezek kimaradtak - ám vélhetően inkább következménye a késedelmes adatszolgáltatásnak semmint a gazdálkodási környezet javulásnak, hisz év decemberi hírek az egyetemek esetében inkább szóltak a szénszünetekről, mint az extra pénzjuttatásokról.

A következő hónapokban várhatóan lassul a kifizetetlen számlaállomány növekedése, annak ellenére, hogy az önkormányzati fenntartóktól az államhoz került több ezer közoktatási intézmény. Az általános iskolák tartozása minimális, hisz az esetleges veszteséges működést jellemzően lenyelték a fenntartó önkormányzatok - amelyek konszolidálása szintén kormányzati program.  Az egészségügyben viszont várhatóan nem javul a helyzet - hisz a finanszírozás a tavalyi szinten maradt, rövid távon pedig a költségvetés bizonytalanságai miatt nem lehet újabb adósságrendezésre számítani.