BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megtámadták az e-útdíj-szerződést, csúszik az aláírás

Csak jövőre írja alá Az Állami Autópálya Kezelő az útdíjpályázat győztesével, a Getronics Kft.-vel a kivitelezői szerződést. Egyes szakmai körökben megkérdőjelezik, hogy beszedhető az az összeg, amit a kormányzat az elektronikus útdíjból vár.

2012. december 27. csütörtök, 13:12

A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson induló T-Systems Magyarország Zrt. előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-hez. A törvényi előírások szerint ez halasztó hatállyal van az eljárás lezárását követő szerződéskötés időpontjára, ezért ez eredetileg tervezett december 27-e helyett várhatóan 2013. január 2-ára tolódik a tendernyertes Getronics Magyarország Kft.-vel. (A Getronics nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalta a feladat elvégzését.) A T-Systems többek között lehetőséget szeretett volna kapni arra, hogy betekinthessen a Getronics ajánlatának olyan részeibe, melyeket a nyertes ajánlattevő üzleti titoknak nyilvánított. Mivel ezt jogszerűen tette, az ÁAK elutasította a T-Systems kérését, ez vezetett a vitarendezési kérelem benyújtásához. Ezzel kapcsolatban az ÁAK közleménye kiemeli, hogy valamennyi induló ugyanazt a tartalmi részt nyilvánította üzleti titoknak az ajánlatában.

A kiadott közlemény szerint ez a néhány napos csúszás nincs befolyással a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer tervezett indulási időpontjára, amely továbbra is 2013. július 1. A kormány továbbra is úgy látja, hogy tartható az előzetes becslések szerinti éves bruttó 150 milliárd forint többlet-útdíjbevétel az első teljes évben − közölte a Napi Gazdasággal a fejlesztési tárca.

Nyolcszorosára nő a teher

Lapunk a napokban számolt be arról, hogy ebben az évben körülbelül ötvenmilliárd forintot meghaladó e-matrica-bevétel várható, a minisztérium pedig most azt közölte, hogy az idei év első tíz hónapjában a D2, D3, D4 díjkategóriákba tartozó járművekre (vagyis a különböző tömegű tehergépkocsikra) értékesített e-matricákból összesen 22,4 milliárd forint bruttó árbevétel keletkezett. A tavalyi teljes éves adat 23,36 milliárd forint. Ez az az a kör  (D2, D3, D4), amelyre 2013 júliusától bevezetik az elektronikus útdíj rendszert, vagyis tőlük várják az említett évi 150 milliárd forint pluszbevételt.

A fejlesztési tárca adatai szerint a 22,4 milliárdos bevételből 10,15 milliárd forintot tettek ki a belföldi és 12,25 milliárd forintot a külföldi rendszámra értékesített matricák (az év első tíz hónapjában, az autóbuszokat is tartalmazó D2, D3, D4 díjkategóriákban). A viszonylag kiegyenlített bevételi adat a matricák darabszámát vizsgálva jelentős különbségeket takar. A fenti díjkategóriákban külföldi járműre 2,8 millió, míg hazaira csupán 836 ezer darab e-matricát adtak el a január és október közötti időszakban. A különbség a D4 1 napos jogosultság esetében a leglátványosabb: külföldi járműre értékesítették az e matricatípusban kimutatott teljes mennyiség több mint 82 százalékát, 2,5 millió darabot. (A hazai járművekre csupán ötödannyi matricát vásároltak e típusból, a belföldi rendszámokra váltott éves matrica mennyisége ugyanakkor tízszerese a külföldi rendszámokra váltottakénak.)

Megfizetnek a külföldiek

Az adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a külföldi fuvarozók döntő többsége egynapos matricát vált, amely mindössze 3375 forint kifizetése fejében feljogosít a teljes hazai gyorsforgalmi hálózat (és egyes kiemelt főutak) használatára. Érvényességi ideje alatt a tranzitforgalomban közlekedő jármű akár többször is áthaladhat az országon. A külföldi tehergépkocsi üzemeltetője az úthasználattal járó költségeket (útállapot romlása, környezeti és zajterhelés hatásai) legfeljebb csak töredékesen fedező díjat fizet Magyarországon. A magyar fuvarozó ezzel szemben Európa számos államában, köztük több szomszédos országban is kizárólag megtett úttal arányos útdíj ellenében közlekedhet − tette hozzá a fejlesztési tárca.

A minisztérium arra számít, hogy az új díjfizetési rendszerben nő a külföldiektől származó díjbevétel, az összes díjbevételen belüli arányuk viszont csökken, 29 százalékot tesz majd ki a tízéves tervezési időszak végén. Ennek egyik oka az, hogy a külföldiek ma a jellemzően rövidebb időtartamú jogosultságaikkal fajlagosan többet fizetnek egy kilométer megtételéért, mint az egy napra vetítve olcsóbb havi vagy éves matricát használó hazaiak.

Diószegi József
Diószegi József
Economx
Economx

Ez is érdekelhet