Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NGM kommunikációs szinten régóta adós a Wekerle-tervvel, hisz régóta ígérték a Széll Kálmán tervek régiós kibontását. A feladat most kipipálva, ám, hogy mitől állna növekedési pályára a magyar gazdaság akár határokon belül, akár az egész Kárpát-mendencében, az a tanulmányból nem derül ki. Az anyag a kormány nagyívű terveit is alulmúlja; egy közepes egyetemi dolgozat szintjét üti meg a víziókkal és célokkal teli tanulmány, ám a hogyanról már nem esik szó. Az NGM megfogalmazása szerint az újabb terv egy \"stratégiai tervdokumentum\", amelynek célja a legígéretesebb fejlesztési irányok kijelölése. \"A Wekerle terv céljait a külgazdasági és területfejlesztési eszközrendszer ötvözésével kívánja megvalósítani.\"
A Wekerle terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a KKV-k a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához - olvasható a kormány honlapján nyilvánosságra hozott 25 oldalas anyagban.
Fő cél
A Wekerle Terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. A terv részletesebben öt területet ragad ki, melyek megvalósított intézkedései példaképp szolgálhatnak más ágazatok számára is. Ezek az ágazati kitörési pontok a jármű- és hét gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor. A Wekerle terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik. Ezeket a gazdálkodó szervezeteket képessé kell tenni a \"nemzetköziesedésre\", a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra.
A célkitűzések elérésének előfeltétele, hogy a különböző országok infrastruktúráit összekapcsolják, összehangolják - és itt nem csak a határ menti közlekedési összeköttetések fejlesztéséről van szó, hanem az üzleti információs szolgáltatásokról valamint az egészségügyi szolgáltatásokról - amelyek határon átnyúló szolgáltatás nyújthatnak az egységesülő munkaerőpiacon. A célkitűzések között szerepel, hogy a Kárpát-medence különböző szinteket elfoglaló jármű- és gépipari beszállító cégei egy erős hálózatot alkossanak, elősegítve ezzel a külföldi működőtőke térségbe való betelepülését, megtartását és növelve az újra-befektetési hajlandóságot.
Zöldgazdaság
A zöldgazdaság címszó alatt olyan szerkezetváltást sürget-javasol a Wekerle-terv, \"amely az eddiginél sokkal nagyobb mértékben épít a megújuló, a környezeti terhelést csökkentő, a szén-dioxid kibocsátást visszafogó energiatermelésre.\" Az élelmiszergazdaság területén a problémák közösek a környező országokkal: a célpiac-vesztés megállítása, a vidéki munkahelyek megőrzése, az elnéptelenedés megakadályozása. A hogyanról ez esetben sem szól a tanulmány. A turizmus és az egészségipar - amely a Száll Kálmán tervekben is kiemelt helyet kapott - közös összekötő kapocs lehet a környező országok gazdaságaival. A piaci pozíciók is kkv-k hálózatban szerveződésével nőhetnek, de kap másfél oldalt a kreatív ipar és az infokommunikáció is, amely az IT és K+F cégek egyetemek munkájának összehangolását hangsúlyozza.
Az eszközök között említi a tanulmány a már működő intézményi hálózatot, amelybe a Magyar Turizmus Zrt, az Eximbank, a Magyar Fejlesztési Bank és hasonló állami szervezetek vannak. A pénzügyi segítséget a Széchenyi Kártya típúsú eszközök bevetésével képzeli el a tanulmány.
