Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Bár maga a konkrét ügy sem ért még véget, az elmarasztalt OTP felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához − jelentette be a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Ám sokak szerint sokkal komolyabb határvonalhoz ért a pénzügyi szektor és a jog világa. Égetően szükség lenne olyan szakértői kör kialakítására, amely a pénzügyi intézmények működési gyakorlatának és a rájuk vonatkozó szabályrendszer pontos ismeretében hozna döntéseket ilyen és ehhez hasonló esetekben.
A szegedi döntés szerint ugyanis tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, az eladási árfolyamot használja, mivel így az adós olyan szolgáltatásért fizet, amelyet nem vesz igénybe, hiszen devizaeladás vagy -vétel nem történt. Ezzel szemben a pénzintézetek számos alkalommal igyekeztek tisztába tenni − legutóbb a Bankszövetség külön sajtóeseményt szentelt a témának (Napi Gazdaság, 2011. november 10.) −, hogy a devizahitelek mögött igenis valós devizafedezet van, így viszont érthető, hogy miért kell az ellentétes tranzakcióknál különböző árfolyamot alkalmazni. Az indoklás így komoly szakmai ismerethiányról árulkodik. Ésszerűbb lett volna − hívják fel a figyelmet szakértők −, ha a bíróság abba a törvényi tételbe kapaszkodott volna indoklásában, amely szerint a lakáscélú kölcsönök esetében a bankoknak 2010 decemberétől középárfolyamon kell számolniuk a devizában meghatározott törlesztőrészleteket. Ez a megoldás a kormányváltás idején került elő, fő szószólója Szász Károly, a PSZÁF jelenlegi elnöke volt. (Igaz, maga a szervezet korábban − például az elemzési és kutatási főosztály által 2005-ben kiadott, a bankok ingatlanfedezetű devizahiteleit összehasonlító elemzés − teljesen természetesnek és jogszerűnek tekintette az eltérő árfolyam alkalmazását.)
Osztovits András, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a munkacsoport bekérte a devizahitelezéssel összefüggő jogerős ítéleteket. Ezek feldolgozásával októberre végeznek. A folyamat végén a polgári kollégium foglal állást és − szükség szerint − jogegységi határozat is hozható − mondta a szakember. Lapunk megkeresésére ugyanakkor a PSZÁF-nél jelezték: őket még nem kereste meg a Kúria, holott tapasztalataikat megosztva készek segíteni az elemzőcsoport munkáját. Egy ilyen horderejű döntés meghozatala előtt sokak szerint fontos lenne a felügyelet mellett a bankok, a könyvvizsgálók, az MNB, a GVH és a NAV szakértőinek bevonása − hogy például elkerülhető legyen az olyan − szintén minapi − eset, amikor pusztán egy feljelentés alapján adócsalónak minősítik a devizahitelezéssel foglalkozó bankokat. A jelenlegi bizonytalan helyzet ugyanis az ügyfelek számára hordozza a legnagyobb kockázatot: olyan esetekben is hiú ábrándokba kergethetik őket, amikor ésszerűen nem lehet létalapja a vitának.
